id. Frivaldszky János (frivaldszkyj@gmail.com) -- A FRIVALDI FRIVALDSZKY CSALÁD HONLAPJA. - GENEALÓGIA, TANULMÁNYOK, HÍRADÓ.

HOL ÁLLT RAJEC VÁRA? (2)

Id. Frivaldszky János:

Hol állt Rajec vára?(2)


Az írásos forrásokból nyerhető adatokon kívül meg kell vizsgálni azt is, hogy mit mond erről a topográfia és a régészet?

Dr. Dénes József várkutató az 1780-1784 közt készült első katonai felmérés térkép-szelvényeit nézegetve egy nagyon érdekes részletet talált. A Rajeccel északról szomszédos Jasenové határában, attól nyugatra, egy kopár hegytetőn négy kerek körülárkolt objektumot. Úgy véli, „szinte bizonyos, hogy kis Árpád-kori nemesi várhelyekről lehet itt szó.”1 Ez a 18. században kopár, jelenleg erdős hegytető nem más, mint a Dubova-hegy (727,7 m). A négy kis erődítmény ábrázolása és elrendezése a térképen azonban teljesen sematikus, annyira, hogy az is feltehető, hogy a térképész nem is mászta meg kedvükért az igen meredek hegyet, hanem szóbeli információból szerzett róluk tudomást.



                                                 



E környéken, de a Jasenovéval szomszédos Hradna és Čierna községekkel kapcsolatban már 16.-17. században felbukkan egy Hradisko/Hradište nevű hely, amit 1948-ban Kavuljak egy prehistórikus erődítménynek addigra már csak helynévként létező emlékének tart.2 Említik Jasenove községbeli helynévként Hradiškot a 19. században is,3 1961-ben egy, a szlávok által épített favár maradványának tartják.4 A helyszínen ásatást Ondrej Šedo régész végzett. Jelentésében elmondja, hogy a Hradova-hegynek a Hradiško nevű kiszögellésén 1 m magas falmaradványt, továbbá egy 1,2 m mély terménytároló gödröt talált, s környezetében 13.-15. századi kerámiát. A helyet ő már Rajec várával hozza összefüggésbe.5 Néhány évvel később ugyancsak a Hradiško magaslaton a zsolnai múzeum régésze, Jozef Moravčík ásatott, amit a 727,7 m magas Dubova-hegy éles hegygerincén lévőnek ír le. Égett famaradványt is talál, amit palánk maradványaként azonosít. Részletesen leírja az árkok és sáncok méreteit, szintén 13.-15. századi kerámia leletekről számol be.6


A magyar Kőnig Frigyes grafikus publikált először rajzot a helyről.7 Ez pontosan megfelel Moravčík leírásának. Kőnig a következőket írja: „Rajec kisváros központjától északra, kb. 2 km távolságra fekszik Jeszenye/Jasenové falu. A községtől nyugatra, kb. 1 km távolságra húzódik az az észak-déli irányú hegy, amely a közvetlenül Jeszenye keleti oldalán levő szántó fölé emelkedik. Ennek a hegynek az azon levő Dubová (727,8 m) csúcstól kb. 200 m-re északra, egy sziklás kiemelkedésen találjuk Rajec várának maradványait. (…) A sziklagerinc keskeny platóján (30x7 m) előkerültek egy kisebb épület nyomai. A várat keletről és délről árok és sánc védte, amely árok ma is 8-10 m széles. A meredek nyugati oldalon nincsenek védművek nyomai a felszínen. A várat az északi végén a meredek sziklagerinc határolja. A déli oldalt az említett árok-sánc védműtől déli irányban kb. 30 m távolságra egy kisebb szikla mellett levő plató, mintegy külső vár védte, amelyet tőle további 15-20 m-re délre, egy alacsonyabb szinten fekvő árok és sánc kerített. A vár teljes külső mérete 120x60 m lehetett.”8 Ezt az eredményt hozza a szlovák várlexikon is, ám az ott is leközölt rajzot Martin Bónának tulajdonítja.9

Egy 2002-ben kiadott 1:50 000 léptékű szlovák turista térképen10 látható az említett Dubova-hegy, azonosítható rajta a Hradiško nevű kiszögellés is, bár névvel nincs megjelölve. Viszont ettől nyugatra látható egy Hradová nevű másik, hasonló magaslat. Ha nem tévedésről van szó, felvetődik annak lehetősége, hogy itt lehetett a 18. sz.-ban még megvolt több erődítmény másodika.

A Dubova-hegy déli lábánál, már Rajec határában látható az a Hvojtova (Chvojtova) völgy, ahol a források említenek egy – a térképen nem jelölt – Baba nevű sziklát, amelyen a néphagyomány szerint több tanú régen építménymaradványokat látott. Ezek egyes vélemények szerint várromok voltak, mások szerint ószláv pogány kultuszhely lehetett.11 E szintén a Dubován lévő helyen lenne már a harmadik az első katonai felmérés térképén jelölt négy kis erődítményből. A negyedik viszont az a 649,7 m magas Hôrka, ahol szintén Moravčik ásatott és talált ókori, a Puchov-i kultúrához tartozó eszközöket.12

 


E Dubován található régi erődítmények aligha mások, mint a népvándorláskorban keletkezett, s még a középkorban is használt menedékhelyek, ahová a föld népe veszély esetén menekült. Közeli, meredek hegyen létesítették őket, távolabb a hadiúttól, ahová javaikat hátrahagyva gyorsan elmenekülhettek, a helyi viszonyokat nem ismerő, őket fenyegető hadak elől. Ezeket a mai fogalmak szerint inkább lakossági óvóhelyeknek tekinthetjük, mint katonák által védett váraknak. Még kevésbé kisnemesi váraknak, hiszen a középkorban ezen a vidéken falusi kisnemesek nem is voltak. Igen életszerűnek látszik, hogy a már a szláv korban meglévő három kis település (Zbinyó, Jaszenové, sőt akkor még Rajec is) lakossága egymáshoz közel, de külön-külön húzódott meg a Dubova-hegyen veszély idején.13 Hradiško egyértelműen földvár volt, palánkkal, kőből való várfalak nélkül. Ennek semmiképpen nem lehet olyan magyarázata, hogy az említett adat szerint az egykori vár köveit 1647-ben a templomtorony építéséhez használták volna fel. Ehhez az építkezéshez teljesen értelmetlen lett volna ilyen messzi és nehezen megközelíthető helyről hozni kőanyagot. A várromot ezért a templom közelében kell keresni. Változatlanul nyitva maradt még azonban a kérdés, hogy hol.

Érdemes ebből a szempontból megvizsgálni a Nyitra-Rajcsánka völgyében haladó Nyitra-Zsolna útvonal többi, említett várát is. Zsolna vára a település részét képező, vele összefüggő magaslaton épült.14 Ugyanez a helyzet a Nyitra-parti Bajmóccal is.15 A Nyitra szemközti partján lévő Privigyének is volt a Rajecével egy időben vára, a 14. sz. közepe után azonban már nem említik, alapjaira a karmeliták városi erődtemploma épült.16 Ezen egyértelmű analógiák alapján Hradiškót Rajec várának semmiképp nem tarthatjuk, sem a Rajectől való 3 km távolság, sem katonai jelentéktelensége miatt. Rajec kővára a 14. században a templommal összefüggésben létesülhetett.

A kérdés eldöntésében szerencsére segítségünkre van egy érdekes régészeti lelet is. Rajecen, a régi plébániaépülettől mintegy 30 m-re délre, egy 1990-es évekbeli tereprendezésnél szabálytalan hétszögletű épület falai bukkantak elő. Befoglaló méretei 5,6x5 m, a fal vastagsága 50 cm, a magassága a belső padlótól mérve 44-82 cm volt. A külső és belső teret 19.-20. századi törmelék töltötte föl. A lakosságtól kapott információk szerint a 20. sz. közepén itt egy traktorállomás állt. A nyugati falon korábbi ajtó nyomai voltak láthatók. A felső rétegben tűzvésznyomok voltak, 20 cm-rel lejjebb 2-3 cm vastag, szépen kivitelezett homokkőlap burkolat 38x38-43x43 cm méretben. Ezt kímélni akarva a régészek tovább csak egy kutatógödröt mélyítettek. A kőburkolat mészhabarcsba volt fektetve. Ez alatt föld volt, majd egy újabb kőburkolat következett, 50-70cm hosszú, 30-40 cm széles, 8-10 cm vastag homokkő lapokból. Két nagyobb, ismeretlen funkciójú, harangalakú, fenék nélküli edényt is találtak, továbbá kis üvegpalackot, cserepeket és állati csontokat. Miután mindezt a plébánia területén találták, az ásatást végző régész kápolnának véli. Az északi falban egy másik épületből, valószínűleg a templomból származó faragott, kis relief-maradvánnyal ellátott homokkő darabot talált. Úgy véli, ez valószínűleg ablak-, vagy ajtókeret része lehetett, s a 16. sz. végére, a 17. sz. elejére datálja.17


A szerző nem tud határozottan állást foglalni az épületet illetően. A publikációt a szakirodalom nem is tartja számon.18 A benne foglalt megállapításokat ennél fogva a szokásosnál bátrabban tehetjük vita tárgyává. Az épületnek 1865-ben, az első kataszteri térképen semmi nyoma. A plébániaépület az 517. hrsz., a templom az 518. hrsz. telken, kör alakban fallal körbekerítve állt.19 Az említett traktorállomás tehát ezt követően épült, semmi köze a feltárt épületmaradványhoz. Egykori funkciója nem lehetett kápolna sem, mert építésének feltételezett idején Rajec már negyven éve evangélikus volt, s evangélikusok templomaik mellé kápolnákat nem szoktak építeni.

Problémákat vet fel a faragott kő eredete is. Barokk korú követ a templomból vagy más épületből nem nyerhettek, mert 1545-et követően több romlás már nem érte a várost, amiből a kő származhatna, azt megelőzően pedig csak gót vagy román stílusú épület része lehetett. Ami a homokkő párkánytöredéket illeti, volutás díszítménye meglehetősen elnagyolt, nem annyira barokk, inkább román-kori.


Az épület 50 cm vastag fala megfelelő volt az ágyúk előtti hadviselésben. A feltárt rétegek megfelelnek annak, amit a vár történetéről tudunk. A rajeci váré volt az alsó, meglehetősen durván kialakított lapburkolat. A várat a 14. sz. végén lerombolták, ám az előkelő és gazdag, két várral is rendelkező Donin a 15. sz. első felében, nyilván pompás palotában lakott Rajecen, aminek anyagát a lerombolt várból vehette. Ehhez köthető a szépen kivitelezett második lapburkolat. Tűzvész 1545-ben volt, ennek a nyoma is megvan a felette lévő rétegben. A spanyolok által lerombolt vár így aligha lehetett más, mint a Donin-féle palota megerősítése palánkokkal, vizesárokkal, valamint négy sarokbástyával.20 Az 1397-ben lebontott vár anyagából is csak úgy lehetett 1647-ben templomtornyot építeni, ha a közbeeső időben valami más épületbe volt beépítve, nevezetesen Donin palotájába.

Az 1545-i ostrom leírása szerint a várat mocsár és erdő védte. Az említett 19. sz.-i térképen jól látszik, hogy több mai utcában akkor még a Rajcsánka vize folyt, amit azóta feltöltöttek. Erdő pedig a templomot és a palotát magába foglaló erődítmény nyugati oldalán lehetett, a temetődombon. Hogy milyen méretű lehetett a vár, azt nehéz meghatározni. Azt tudjuk, hogy 200 katona védte. A lakosság az időtájt 66 telkes jobbágy- és 16 házas zsellércsaládból állt.21 Ez vélhetően ugyanennyi házat jelent, s házankint 10, összesen mintegy 800 lakost. Azt sem tudjuk, hogy a védművek az egész települést körbevették-e vagy sem. Valószínűleg igen.


1975-ben Rajec főterén egy földmunka alkalmával kultúrréteget találtak vörös égett agyaggal és „atipikus” 15.-16. sz. kerámiát.22 Ez arra utal, hogy a mai főtér területén is - amely a templomtól légvonalban mintegy 200 m-re esik - zajlottak harci harci események, azaz a mai főtér valószínűleg a váron belül helyezkedett el. A négyszögletű főtér a 15. században alakult ki az 1385-i pusztulás utáni újjáépítéskor. A városháza a tér közepén a 16. sz.-ban épült,23 nyilvánvalóan 1545 után. Mi több, 1574, azaz a biccsei Thurzó-várkastély felépülte után, amelynek olasz kőművesek által épített boltívei mintául szolgálhattak a városháza – később befalazott – boltíveihez. Emiatt nem lehetetlen, hogy Thurzó költségére létesülhetett ez a földesúr tekintélyét hirdető beruházás nem sokkal 1586 után.24

A vár anyagából készülhettek a 17. század elején – az addig faházakból álló Rajec főterének kőházai, - amelyek közül a mai múzeumépület boltívei még pontosabb másai a biccsei várénak - valamint a régi plébánia épülete is. A toronyépítés után vették körbe kőfallal a templomot is, amely még a 19. századi kataszteri térképen is szerepel.25

A városközpont környékének utcahálózata sakktáblaszerű, a Rajcsánka mára már betemetett ágai még a 19. században is derékszögben futottak. Nagyon valószínűen a Podmaniczkyak várárkaival összefüggésben. Amikor a 16. sz. közepén a Podmaniczky-Kosztka háborúban Rajecet megerősítették, a templomot, a hozzá közel fekvő egykori Donin-palotát, valamint a várost, főterével együtt földművekkel vették körbe, az árkokba a Rajcsánka vizét vezetve. Ez már a második vár volt Rajecen, s csak rövid ideig állt.26

1Dénes József: Jeszenye négy vára? ( http://varkutato.blogter.hu/112144/jeszenye_negy_vara) letöltés: 2007-01-16

2Kavuljak, Andrej: Lietava. Turčiansky SV. Martin, 1948 32.

3Országos Széchényi Könyvtár, Pesthy Frigyes: Helységnévtár. Fol. Hung. 1114. 55. kötet, 222/v ;

4Jančo, Štefan: Z dejin Rajca do roku 1848: Vlastivedný Sbornik Považia, 1962. 46.;

5Šedo, Ondrej: Stredoveký hrádok v Jasenovom (Archeologické Výskumy a Nálezy na Slovensku v roku 1976. 1977, 270.)

6Moravčík, Jozef: Prieskum archeologických lokalít v okolí Žiliny. (Archeologické Výskumy a Nálezy na Slovensku v roku 1982. 1983, 168-171.)

7A Képzőművészeti Egyetem rektora rajzalbuma: Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében. Budapest, 2001.

8Kőnig Frigyes: Rajec vára. ( http://jupiter.elte.hu/rajec/rajectortenet.htm) letöltés: 2012-03-01

9Plaček, Miroslav – Bóna, Martin: Encyklopédia Slovenských hradov. Slovart, 2007. 249-250.

104. kiadás, VKÚ, http://www.vku.sk

11Bitusik, Peter - Židek, Ladislav: Rajec 1193-1993. Mestsky urad Rajec, 1992. 19-20.

12Moravčík, Jozef: Najstaršie osídlenie Rajca a okolia. (Vlastivedný zborník Považia, XVII., 1994, 7-16.) A közleményben szerepel egy saját felmérésű alaprajz is a Hradiško-földvárról.)

13A 17. században a török elől menekülő szerb falvak lakossága bár Szentendrén együtt telepedtek meg, ám egymástól elkülönülten, így templomot is külön-külön építettek.

14Supis pamiatok na Slovensku, Bratislava, 1969 II. 364. (továbbiakban: Supis);

Szabó Tibor: A történelmi Magyarország várai. (http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php? Zsolna) letöltés 2012-03-01

15Supis i.m. I. 135.

16Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. században. Bp. 1977. 179-180.; Supis i.m. II. 571.

17Moravčik, Jozef: Zaujimava stavba v Rajci. Spravodaj Mestskeho Muzea Rajec, 1995, 2. 5 ; A publikáció fényképekkel illusztrált, a faragott kőről a szerző fényképet és három nézetből rajzot közölt, az edényleletről rajzokat.

18Vangľová, Terézia: Stredoveká keramika na severozápadnom Slovensku (http://uniba.academia.edu/Ter%C3%A9ziaVang%C4%BEov%C3%A1/Papers/1350742/Stredoveka_keramika_na_severozapadnom_Slovensku) letöltés 2012-03-01

19Spravodaj mestského múzea Rajec, 1997, hátlap; Jančo, Štefan i. m. 47.

20Amint korabeli spanyol forrás elmondja, a spanyol Álvaro de Sande serege vonul Podmaniczky ellen, hogy tőle visszavegye a Kosztkától elfoglalt területet. Podmaniczky ennek védelmére egy mocsár által körülvett, palánkból és földből készült várat („castillo”) emelt. Az erődítést két lándzsa széles és egy lándzsa mély vizesárok vette körbe. A várkastély négyszög alakú volt, a sarkán négy bástya helyezkedett el. Összesen 200 lengyel és cseh arkabúzos lövész védte. A várbelieknek csupán két kis ágyújuk volt, viszont sok muskétájuk. Sande serege 3 tábori ágyúval és 14 hordó puskaporral rendelkezett. Hét hordót ebből a puskás lövészeknek hoztak. Erős hiányt szenvedtek ellátmányból és munícióból. Sande nehezményezte azt is, hogy zsold nélkül bocsátották őket útra, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy a katonák fosztogatnak és lázadoznak. Miután megkezdték a vár lövetését négy óra alatt elfogyott a puskapor. Erre Sande árkot akart ásatni, hogy a vizes árkot lecsapolja. Mivel a vár körüli terület mocsaras és erdővel borított volt, a lecsapolás során kudarcot vallottak. Ezt követően Sande nádból építtetett palánkot és katonái így érték el az árkot, ahonnan már eredményesen ostromolták a várat. Eközben megérkezett Podmaniczky János felmentő serege 2500 gyalogossal és 400 lovassal. A spanyolok csatába keveredtek velük és Sande parancsba adta, hogy foglyokat ne ejtsenek. Az ütközetben a támadók közül több mint 500-at megöltek és lefejeztek, a többit elűzték. A levágott fejeket karóra húzták és a vár körül elrettentés céljából elhelyezték. A vár 8–10 nappal rá megadta magát. A várat lerombolták. Eközben Ferdinánd király utasította Sandét, hogy seregével induljon a budai pasa ellen. Az ismeretlen szerző e levelét november 25-én írta, és úgy tudja, hogy Sande e célra 2000 gyalogost és 2000 lovast, köztük 200 nehéz lovast vitt magával. l. Korpás Zoltán: Alvaro de Sande hadjárata Trencsén vármegyében. (http://toriblog.blog.hu/2008/08/28/alvaro_de_sande_hadjarata_trencsen_varmegyeben_1545_i) letöltés: 2009-11-20. (A spanyol eredeti betűhív másolatával.)

21Kavuljak, A. i. m. 65.;

22Šedo, Ondrej: Kulturna vrstva so stredovekou keramikou v Rajci (Archeologické Výskumy a Nálezy na Slovensku v roku 1975. 1976, 203.)

24amikor Thurzó György átalakította Rajecet soltészségből választott bíróság által irányított településsé. l. id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy (Trencsén vármegye) megnemesített soltészcsaládainak címerhasználata (http:www.frivaldszky.hu/cimer ) 29. jegyzet

251703-ban a kuruc támadás elől a labancok e fal mögé akarták menteni a lőporkészletüket.: A labanc „Ritschan a Bajmóczon lévő Schlicktől a parancsot a hozzá való csatlakozásra, mire az említett tábornok a nála lévő csapatokkal Rajecz felé fordult. (…) De nemcsak Winkler, hanem a Turóc- és Trencsén megyékben portyázó Luby György kapitány is megállapította Ritschan előnyomulását a Vág völgyében, '(…) ez a császári csapat mintegy 700 gyalogos, 160 lovas németből és 700 labanc felkelőből áll.' (...) Winkler hajdúi és Rákóczihoz hű tót felkelői Rajec községnél útját állották és seregét november 23.-án kora hajnalban széjjelverték. A kurucok a falu utcáiban virradat előtt néhány házat felgyújtottak és berontottak a községbe. Ritschan attól tartott, hogy a szekerein lévő puskapor felrobbant, ezért a falu temetőjének kőfala mögé akart vonulni. Ottlyk erről lebeszélte és azt igérte, hogy 100 lovasával elzárja az utcát és feltartóztatja a kurucokat. De ez nem sikerült. Winkler hajdúsága ezt az ellenállást letörte, mire a császáriak elfutottak. A kurucok nem üldözhették őket, hanem a hegyek közé vonultak.” l. Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténete. Bp. 1928.

26A Baba-sziklán lévő menedék és Rajec kővárának viszonya némileg emlékeztet Fonyód két erődítményére. Ennek is volt a hegytetőn egy népvándorlás-kori földvára, amit még a középkor végén is laktak. Fonyód végvárát azonban a török időkben Magyar Bálint a hegy lábánál, a Nagy Berek szélén lévő falu és temploma körül alakította ki földmű- és palánképítményként. (http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php? Fonyód, várhegy; Fonyód, Fácános) letöltés 2012-03-01