id. Frivaldszky János (frivaldszkyj@gmail.com) -- A FRIVALDI FRIVALDSZKY CSALÁD HONLAPJA. - GENEALÓGIA, TANULMÁNYOK, HÍRADÓ.

NÉMETVÖLGYI ÚTI VENDÉGLŐK

id. Frivaldszky János:    

Németvölgyi úti vendéglők. 

A Németvölgyi úti vendéglők! Nem mintha holmi borissza család lettünk volna. De minden sarkon volt egy vendéglő.  Mikor megjelent a Hegyvidéki vendéglátás c. könyv, nem restelltem mélyebben utánanézni történetüknek.[1] A Németvölgy meg még az Orbánhegy, Mártonhegy, Svábhegy déli lejtői a történelmi budai borvidékhez tartoztak. Ez látta el borral Buda királyi városát egészen az 1884 évi katasztrófáig, amikor az amerikai filloxéra elpusztította az egészet. A borvidék akkorra már kedvelt nyaraló- és kirándulóhelyévé vált a városiaknak. Termelői bort már nem tudtak adni a sváb gazdák, hát beszereztek máshonnan, s árulták az akkor megszületett vendéglőkben.  Kezdjük a Makk Hetessel. Ez az 1928-ban székesfővárosi költségen épült városi házakban nyílt meg, népszerűsége és neve azóta változatlan.[2]A Németvölgyi út és Bürök utca elágazásában is állt valaha egy vendéglő. Már az 1870-es években itt állt a nyilvánvalóan magyarosított nevű és ugyanúgy kétségtelenül Vörösmarty-kedvelő Cserhalmay úri nyaralója,[3] amely később funkciót váltva Pettik, Marada, Wimmert, Papp vendéglősök irányítása alatt[4] a Turul Madár cégért viselte 1928-ig,[5] amikor a helyére a ma is ott álló emeletes ház került. Jó érzékkel választották érre a hangsúlyos helyre ezt a rangos nevet, mit sem sejtve arról, hogy  egy évszázaddal később ugyanannak a Németvölgyi útnak egy másik, legalsó, de ugyanilyen jól megválasztott elágazásába is egy turul kerül. Nem egy vendéglő, hanem egy impozáns szobor. 

A Vas Gereben utca sarkán is állt (ma már modern ház áll a helyén) egy vendéglő.[6] 1885-ben Artuzzi Annáé volt,[7] akiről  utódától, Hötzeltől a Szép Olasznő  nevet kapta.[8] E néven ismerhették Mattman, Mathuan, Molnár vendéglősök idején is a 20. század első éveiig.[9] Ekkor, 1910 körül  a későbbi Vas Gereben utcában, feljebb, egy szép kilátást adó helyen megépült helyette a Béla-kert.[10] Ám a kilátást későbbi építkezések elvették, s a forgalomból kieső hely sem lehetett jó ötlet, mert a vendéglő 1930 táján csődbe ment. Ekkor vette föl a hozzá hasonló Bodnár-kert nevet a Nagysalló utca sarkán álló vendéglő. A Béla-kert épülete az ostrom alatt végül teljesen rommá lett.  A Makk Hetes vendéglőnevet  a század tízes éveiben még ez a Nagysalló utca sarkán álló vendéglő viselte, akkor is, amikor a vendéglőt az 1890-es években alapító Weisel családtól[11] Lukács J.,[12] ettől pedig Kaiser Ferenc  átvette.[13] A harmincas években Bayer János a Bodnár-kert nevet adta neki, 1940-ben már Aranyflaskó volt.[14] A szocializmusban ezt túl lumpen-névnek ítélték, így lett Ezüstponty. És valóban. Ott úszkáltak e jeles halak az udvaron megépített akváriumban, amíg valamely vendég rá nem bökött egyikükre és nem végezte halászléként.

A Liptó utca egyik sarkán sírköves volt, a másik sarkán ismét egy vendéglő állt árnyékos kertben. Ezt 1896-ban Csalogány néven Tamaskó Károly üzemeltette.[15] Majd Kiss Antal, Schierer János, Hodász László a tízes-húszas években. Amikor a Turul megszűnt, Hable[16] és Horváth Gyula ezt a hangzatosabb nevet adta neki,[17] de nagyon nem illett ehhez a hangulatos, csendes vendéglőhöz, így lett Fülemülefészek az ostromig. Ez után állami óvoda üzemelt benne, amíg át nem építették a mai modern házzá.

A Farkasréti temető 1894-ben létesült a kipusztult szőlők helyén. Kiszolgálására építették meg a villamost 1904-ben, amely a kiránduló forgalmat is szolgálta, és fellendítette az egész Németvölgyet. A főbejáratnál már 1891-ben meglévő Mayerberg-féle vendéglőnek[18] a  temető nagy szerencsét hozott. A halotti torokat magától értetődően itt tartották. Kolling Oszkár[19] a húszas években már új vendéglőt épített, ami 1945-ig virágzott. Az ostrom alatt rommá lett. Miután rommá lett a temető vadonatúj temploma is, gyönyörű Mária-képével, miséző helyül előbb ennek a kriptája szolgált, majd átköltöztek a Kolling-vendéglő pincéjébe. Fölé emelték a hatvanas évek csoda-számba menő templomát, amit a Kádár-kormány fogcsikorgatva engedélyezett.

A Németvölgyi út vége felé volt egy vendéglő, a Szürke Csacsi,[20] amely a Kolling pusztulása után temetői vendéglő kívánt lenni, így felvette a kevéssé ízléses, eléggé kegyeletsértő, ezért nagy felháborodást kiváltó Búfelejtő nevet,[21] amíg  ki nem kötött a hangulatos Jardinette mellett.                                                      

                                                                                    


 

[1]    Müllner Jenő: Hegyvidéki vendéglátás. 2004. (továbbiakban: Müllner) A könyvben elszórtan található adatok összehozása nem volt nehézség nélküli, tekintve hogy az idők folyamán mind a vendéglők üzemeltetői, mind a házszámok, de még a vendéglők cégérei, sőt a helyrajzi számok is változtak.

[2]    Üzemeltetői és címe. 1928 Hack Gyula Németvölgyi út 32 (Müllner 129),1930-ban Hack Gyula, Németvölgyi út 30.(Müllner 113); 1940-1945-ben Udvardy Gyula, Németvölgyi út 38.(Müllner 116)

[3]    Budapest Fővárosi Levéltár (BFL), XV 16e 251/23 sz. térképén 1878-ból

[4]    1885/86 Pettik Bálint Németvölgy 554 ½, 1891/92 Pettik Bálintné Németvölgy 7436 hrsz, 1901/03 Marada János Németvölgyi út 43, 1906/08 Wimmerth Gusztáv, 1909-1928 Papp János Németvölgyi út 43. ( Müllner 129.)

[5]    Németvölgyi út 43. sz. (Müllner 72. képen)

[6]    BFL, XV 16e 263/12 sz. térkép 1901-ből, a 7814 hrsz. telken

[7]    1885/86 Artuzzi Anna Németvölgy 561., (Müllner 129)

[8]    Müllner 88. 1890-ben

[9]    1891/92 Hötzel József, 1898/99 Mattman Lipót, Mathuan János Németvölgy 1041., 1901 Molnár Ferenc Németvölgy 7803 hrsz. (Müllner 129)

[10]  Müllner 25. képen.; BFL, XV 16e 263/12 sz. térképen 1901-ben  még  12773 hrsz. üres telek; BFL 16e 251/23 térképén 1912-ben 8172 hrsz.; 1913-1928 Milis András, Németvölgyi út 48. (Müllner 129)

[11]  1898-1902 Weisel György, Németvölgyi út 57 (7553. hrsz), (Müllner 129); BFL, XV 16e 263/12 sz. térképen 1901-ben 7819=12757 hrsz. épület; 1905-1911 Weisel Vilmos Németvölgyi út 57   (Müllner 129); Müllner 78. képén Weisel György vendéglője egyértelműen a későbbi Aranyflaskó; Müllner 46. képén „Makk Hetes, Weisel Vilmos utóda” felirattal ennek kerthelyisége látható. L. még              Müllner 110. címjegyzéke az 1900-es századfordulóról.

[12]  1912-1916, Lukács J., Németvölgyi út 55.(Müllner 112, 129.)

[13]  1922/23 Kaiser Ferenc, Németvölgyi út 58.(Müllner 129.)

[14]  Müllner 25.;  1940-1945 Horváth József, majd Tálos Lajos, Németvölgyi út 96. (Müllner 116. )

[15]  Müllner 81.;  1896/98 Bikics Antal Németvölgy 8000 hrsz.; 1899 Tamaskó Károlyné  Németvölgy 8000 hrsz; 1912 Kiss Antal Németvölgyi út 66., 1916 Schierer János  Németvölgyi út 66a. 1922/23 Hodász László  Németvölgyi út 64. (Müllner 129)

[16]  1930-ban Hable János, Németvölgyi út 66. (Müllner 113.)

[17]  Müllner 34. képén Horváth Gyula Turul éttermének bejárata a későbbi Fülemülefészekét mutatja Németvölgyi út 66a. házszámmal.; 1940-1945. özv. Balla Olga Németvölgyi út 114. (Müllner 116.)

[18]  1891-1899 Mayerberg Ignác és Gyula, Németvölgy 8003. hrsz.; 1901 Mayerberg Ignác Németvölgy 8656. hrsz.,(Müllner 129); 1914-ben Mayerberg Ignác, Németvölgyi út 72.(Müllner 112 )1922/23 Zupán József,  Németvölgyi út 72.; 1928 Kolling Oszkár, Németvölgyi út 72.(Müllner 129);                         

[19]  Kolling vendéglője, Sashegyi út 85.(Müllner 44.);1930 Kolling Oszkár és Bornemissza Gábor, Németvölgyi út 72, (Müllner 113.); 1940-1945. Schindler Nándor kávézója, Németvölgyi út 132, (Müllner 116. )

[20]  1898/99 Kósa István, Németvölgy 8004 hrsz.; 1913 Kiss Károly, Németvölgyi út 76., 1914  Takáts Sándor és Zobis András Németvölgyi út 78,  1928 Kiss Károly, Németvölgyi út 76. (Müllner 129); 1930-ban még Kis Károly, Németvölgyi út 76.(Müllner 113.); ezt követően Galambos Antal, Németvölgyi út 81. (Müllner 81,) ; 1940-1945 Galambos Antal, Németvölgyi út 136. (Müllner 116.)

[21]  Németvölgyi út 136. (Müllner 88.)