id. Frivaldszky János (frivaldszkyj@gmail.com) -- A FRIVALDI FRIVALDSZKY CSALÁD HONLAPJA. - GENEALÓGIA, TANULMÁNYOK, HÍRADÓ.

BOLDOGASSZONY ANYÁNK

 

„Édes" vagy „romlott"?

(Válasz Végh Alpár Sándornak a Magyar Nemzet 2010. október 30-iki számában feltett körkérdésére)

Az egyik legszebb Mária-énekünk, a Boldogasszony, Anyánk, „romlott" hazánkért kér közbenjárást Magyarország pátrónájától. Régen máriás volt országunk himnusza, amint máriás volt a lobogója és még a tallérja is. A jelző az ország zivataros századaira utal, arra, hogy a történelem folyamán hányszor és hányszor pusztultunk el.

A 19. század már nemzetben kezdett gondolkozni, nem annyira országban. A magyar nemzet új lobogót választott, új himnuszra is lett szüksége. Amellett a lakosság egy része addigra már nem kívánt közbenjárókat, hiszen Jézusa kezében kész a kegyelem, Egyenest oda fog folyamodni.

Kölcsey Himnusza tekinthető az ősi országhimnusz olyan változatának is, amelyben a magyar ugyan szintén egy imát mond, de nem az országért, hanem a magyarért - most már nem a Közbenjáróhoz, hanem közvetlenül Istenhez -  az egész költemény pedig nem más, mint a romlott jelző kifejtése: „vár állott, most kőhalom, ...bújt az üldözött..." A költemény ezt a romlást bűneink következményének ismeri el, a külső romlást a belső romlás következményének.

A romlott a 20. századra már erkölcsi értelemben is használatos lett. A két világháború közt a katolikusok ilyen értelemben vették ezt a szót ebben az énekben, s ugyanazzal a bűnbánattal énekelték/énekeltük, amellyel pl. a Regnum Marianum templom épült, engesztelésül  a kommünért, amiért „mi, a magyarok" vagyunk felelősek. Ugyanebben a szellemben íródott az „Isten, hazánkért térdelünk elődbe, Rút bűneinket jóságoddal född be.." kezdetű ének is a magyar szentekről.

Az ostrom után a helyzet viszont gyökeresen megváltozott. Épp a kommunisták kezdtek beszélni egy „bűnös országról", utolsó náci csatlósról, nem egy befogadó „mi, a magyarok"-ról, hanem egy kirekesztő „ők, a magyarok"-ról, valamint arról, hogy a magyarokat kollektív büntetésben kell részesíteni. A „romlott hazánk" így Rákosiék vádjainak beismeréseként is felfogható volt. Az Új Emberben ezért - talán 1947-ben - egy vita zajlott le, amelynek eredményeként változtatta meg a szöveget a püspöki kar.

Id. Frivaldszky János

frivaldszkyj@gmail.com