id. Frivaldszky János (frivaldszkyj@gmail.com) -- A FRIVALDI FRIVALDSZKY CSALÁD HONLAPJA. - GENEALÓGIA, TANULMÁNYOK, HÍRADÓ.

FRIVALDSZKY JÁNOS ENTOMOLÓGUS

 

id. Frivaldszky János:

FRIVALDSZKY JÁNOS (1822-1895)

ENTOMOLÓGUS, AKADÉMIKUS, MUZEOLÓGUS.

Származása.

Frivaldszky János régi felvidéki kisnemesi család sarja.1 A család megalapítója 1413-ban veszi meg a Zsolnától 30 km-rel délre fekvő Frivald (ma: Rajecká Lesná) község soltészjogát. A család e faluról kapja a nevét, 1583-ban a Frivaldszky névre címeres levelet is kapnak. A 18. századra a család már számos ágra oszlik. Két ága még a 17. században a szomszédos Rajec városkába telepszik. Az egyik rajeci ágból származik Frivaldszky Imre (1799-1870), a másikból Frivaldszky János. Olykor mint nagybácsiról és unokaöccséről írnak róluk, de ez a rokoni kapcsolat csak az említett, egészen tág értelemben áll fenn.

Frivaldszky János Rajecen született 1822. június 17-én. Apja, szintén Frivaldszky János (1782-1857), Rajecen jobbágytelken gazdálkodik. Egyik nagybátyja, Frivaldszky Antal (1785-1855), szintén gazdálkodó, a másik, Frivaldszky Károly (1787- 1850) Bars-megyében plébános, de 1833-ben megrokkan.

Elemi iskoláit Rajecen végzi. A gimnáziumot Trencsénben kezdi 1832-ben, Nagyszombatban folytatja,2 1835-36. tanévben IV. grammatikai osztályban I. classis, majd Léván az 1837-38. tanévben a II. humán osztályban eminens osztályzatot kap 3, végül a váci piaristáknál járja a befejező két évet, a filozófiai osztályokat. A gimnáziumot 1840-ben fejezi be. 1840 őszén jogot tanulni jön Pestre.

Az év elején egy diák-mesterlegény verekedésbe keveredik: „A múlt század első felében Pesten is még kisvárosi szokások dívtak, s az alsó Dunapart gyakran volt efféle ütközetek színhelye. (...) Egy ilyen csetepatéhoz rontó városi drabant, rendcsinálása közben hatalmas öklét egy szőkehajú, szeplős arczú diákra emelte. A diák, ahelyett, hogy futott volna mint a többi, védelmi állásba helyezkedett. - Meg ne üssön, - kiáltott, erősen tót accentussal, - meg ne üssön, mert én nemes ember vagyok.

- Azt mindenki mondhatja,- harsogta a rend mogorva őre, de azért mégis csak leeresztette a karját. Végre is ő húzná a rövidebbet, ha valami nemes úrfit találna megütni. -- Hát mi a neve? - kérdezte szelídebben.

- Joannes Frivaldszky de eadem.-4

Ez elég büszkén hangzott, de a drabant nem érte be ennyivel." A diák apja Trencsénben lakott, nem igazolhatta, ezért a gazdag és tekintélyes Frivaldszky Imrét nevezi meg mint rokonát. Őt személyesen nem ismerte, bár tudta, hogy hol lakik. Ezzel azt kockáztatta, hogyha ez a rokonságot el nem ismeri, a drabant feljelentésére kicsapták volna. Azért nem ismerték egymást, mert - mint láttuk - a család két különböző ágából származtak. „A diák apja a legszegényebbek egyike volt köztük. Csoda, hogy képes volt iskoláztatni a fiát.(...) Az efféle vérrokonságot csak a szegényebb fél szokta számontartani, a gazdag többnyire mit sem tud felőle. (....) Frivaldszky Imre sem lesz kivétel s nem fogja rokonnak elismerni a mesterlegényekkel verekedő szegény diákot, akinek még hírét sem hallotta." S akkor „diplomának, pályának, mindennek" vége.

„Ilyen tépelődések közt telt pár napja." Aztán értesítik, hogy rokona érdeklődött utána az egyetemen „előmenetele és magaviselete felől," és magához hívatta. „Eszébe jutott. hátha valami szegény trencséni atyafigyerek került volna bajba. Egy kis verekedés még nem olyan nagy hiba, - gondolta magában. (...) ha különben derék fiú volna, talán lehetne embert faragni belőle. (...) Így jutott Frivaldszky János nagyatyám házához. (...) Nemcsak szorgalmas tanítványt, majd buzgó munkatársat nyert pártfogoltjában, hanem ezenfölül egész életére egy hálatelt, áldozatkész szív mélységes ragaszkodásával lett gazdagabb." 5

Frivaldszky Imre mellett.

Frivaldszky Imre magához veszi, gondoskodik tovább róla. Lebeszéli a jogi pályáról, s az egyetem bölcsészeti kar mérnöki tanfolyamára íratja be. Az Institutum Geometricum ebben az időben - 1782-1850 közt - a Barátok terén (a mai Ferenciek terén) működött, a ferences rendházban.6

Otthon főleg rovarok gyűjtése, csomagolása, preparálása körül kap feladatokat. Szigorúan tartják: naponta meghatározott számú rovart kell gyűjtenie, különben nem kap vacsorát. A kimerült fiatalember olykor éhesen feküdt le, de szorgalmas ember lett belőle, így lett ő is tudós. A törökországi küldemények leltározása közben megszereti a zoológiát, de az őt befogadó családot is, amelyhez élete végéig kötődött.

Vajon miért akart belőle Frivaldszky Imre mérnököt nevelni - mint majd látjuk, sikertelenül, mert ugyan tanulmányait elvégezte, de a tanultakat soha sem gyakorolta?

Frivaldszky Imrében már hosszú ideje érlelődött egy terv, hogy olyan expedíciókat indítson, amelyek a természettudományok minden terén végeznek kutatásokat, nem csupán a botanika és zoológia terén. 1835-ben egy tervet ír le,7 hogy mi mindent kellene gyűjtenie egy természetrajzi expedíciónak: 1. földrajzi, meteorológiai észleléseket, 2. ritka állatokat (kisebb testűek közt keresendők az ilyenek), 3. ritka növényeket és 4. ásványokat. Ami a gyűjtött tárgyakat illeti, - ellentétben a közölt tervvel, - az expedícióinak figyelme csupán a növény- és állatvilágra terjedt ki, nyilván megfelelően képzett emberek hiányában. Tervét azonban nem adja fel. Előbb a Természettudományi Társulat választmányi ülésén 1842. november 21-én mondja el egy felállítandó, gyűjtéssel is foglalkozó természetvizsgáló intézet tervét, 8 majd még 1842-ben az Akadémia nagygyűlésén, végül a kisgyűlésen is, 9 1843-ban. 10 Azt ajánlja benne, hogy állami költségen hozzanak létre 12 éves időtartamra egy ideiglenes intézményt négy részleggel, amelynek feladata Magyarország ásvány-, növény- és állatvilágának valamint a topográfiájának és vízrajzának módszeres feltárása és leírása lenne. Évente 9 hónap volna a gyűjtő terepmunka, 3 hónap a feldolgozás. 12 év után átalakulna „polytechnikummá", amin az említett tudományterületek egyetemes kutatóintézetét érti. 11 Alapszabályt, költségvetést mellékel, s leírja azt is, hogy mindez a gazdasági élet szempontjából is milyen fontos lenne. A tervről csak akkor mond le, amikor az Országgyűlés képviselői számára is kinyomtatta,12 s ott sem talált megvalósításra.

Frivaldszky Imre rokonát minden jel szerint a topográfiai és vízrajzi kutatások vezetésére szerette volna kiképezni, aki azonban sokkal fogékonyabbnak bizonyult a zoológia iránt. Mérnöki tanulmányait 1842-ben fejezi be, de nem szerzi meg az oklevelet.

Pártfogója 1843-ban magával viszi a Bánságba. Ez év tavaszán pedig elindítja negyedik expedícióját, ezúttal Kréta szigetére. Megbízottja, Zách Ferenc azonban nem ad életjelt magáról,13 csak ősszel. Egy év levelezgetés után14 1844-ben Frivaldszky Jánost küldi utána egy görög nyelvű ajánlólevéllel15 Terren András körmöcbányai evangélikus teológus kíséretében Candiába, azaz Kréta szigetére. Itt megtalálja Frivaldszky Imre pénzét elsikkasztó megbízottját, átveszi a vezetést, Szmirna, Brussza, az Olimposz vidékén kutat, majd gazdag gyűjteménnyel tér vissza 1845 tavaszán.

1844-ben nemesi igazolást kap Trencsén-megyéből Rajecen gazdálkodó bátyja, Frivaldszky József (1809-1846u ) kérésére.16

1846-ban Frivaldszky Imrével együtt személyesen indul ennek ötödik expedíciójára . Útitervük minden korábbinál nagyobb szabású. A Dunán hajóval mennek lefelé Ruszcsukig, majd Balkán hegységen, Szlivnón át a tengerparti Missivribe. Innen egy kis hajóval indulnak el, de vihar tör ki, Cap Eminehnél partra kell szállniuk, ahol görögkeleti szerzetesek vendégei lesznek, amíg tovább nem indultak Várnáig. Gőzössel hajóznak ezután Konstantinápolyba. Július 16.-án megmásszák az anatóliai Olimpuszt, majd Brusszába, és Szmirnába mennek. Innen Candiába és Egyiptomba készülnek, de Frivaldszky Imre megbetegszik, ezért Syrában az osztrák konzultól kapott tanácsot megfogadva az utat lerövidítik. Korfura hajóznak, majd Szicílián, Itálián és Ausztrián át térnek haza. Közben megmásszák az Etnát, személyesen megismerkednek tudós levelezőtársaikkal

Az 1848-as forradalmi időkben úgy látszik mégis csak szeretne valami saját, biztos egzisztenciát, ezért a mérnöki tanfolyamon ez évben megszerzi az oklevelet17, de mérnökként tovább sem működik, marad Frivaldszky Imre szolgálatában, aki saját múzeumi hivatalát készül neki átadni.

Rokonsága Pesten.

Úgy látszik, rokonsága kamatoztatni igyekszik tehetséges rokonuk „szerencséjét," mert többen jönnek fel utána Pestre. Az anyakönyvi adatokon kívül azonban nincs adat arra, hogy volt-e kapcsolatuk vele, de feltételezhetjük, hogy testvéreit támogatta. Öccse, Alajos (1828-1856) Pesten hallgat jogot, de 1856-i szigorlata után nem sokkal meghal. Húga, Magdolna, Perger Mátyásné, élete végén a VII. kerületben Király u. 98 sz. alatt lakik.

Unokatestvérét, Frivaldszky Istvánt 1848-ban Pesten találjuk, ahol szedőként dolgozik a Trattner-Károlyi nyomdánál. Krudy Gyula apjának honvédbajtársa volt Komáromban 1848-49-ben. Ennek Károly nevű öccse cipész, 1848-ban nősül Pesten háztulajdonos a Terézvárosban.18

Önálló tudományos tevékenysége

Frivaldszky János, mint Frivaldszky Imre szolgálatában lévő személy, díjtalan önkéntesként helyettesíti őt 1850. július 1-től a Múzeumnál, amíg az 1851-ben le nem mond "rovarász" őri állásáról. Tulajdonképpen rokona javára mond le. Helyét 1852. jan. 29-én veszi át mint segédőr,19 dec. 18-án mint rendes "őr". A királyi helytartótól kap német nyelvű kinevezési iratot, magyar nyelvűt a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójától.20 Ettől kezdve önálló lesz. 1855-ben meghal Petényi Salamon, az "állattani" tár őre, teendőit évek óta Frivaldszky János látta el.21

A barlangban élő vak állatok kutatásával kezdődik önálló tudományos tevékenysége.

Frivaldszky Imrével 1853-ban meglátogatja az aggteleki Baradla-barlangot, majd 1856-ban a Bihar-megyei, Sebes és Fekete Körös közt fekvő Esküllő falu barlangját. Első, Frivaldszky Imrével közösen írt publikációja az itt talált új bogarakról szól.22 1861-ben - most már egyedül - visszatér Bihar-megyébe, s több újabb barlangot is felkeres mindkét Körös völgyében. 1862-ben a Bánsági Érchegységben jár, Oravica barlangjában. Egy itt talált bogarat a bécsi Miller tiszteletére nevez el.23 1865-ben ezeket a kutatásokat egy szemléletes útleírás-formában összefoglalja, s az itt talált állatokat leírja.24

A tudós társadalom már jó ideje számon tartja. Amint önállósul, több tudományos társaság választja tagjául: Elsőnek, 1852-ben a királyi Magyar Természettudományi Társulat.25 Kátai írja le itteni tevékenységét:26 1891-ben lesz itt az állattani szakosztály elnöke   

 1853-ban a Magyarhoni Földtani Társulat,27 1853-ban a bécsi császári-királyi állat- és növénytani társulat, (Kaiserliche königliche zoologisch - botanische Gesselschaft), 1855-ben az Erdélyi Természet Tudományi Társulat tagja lesz.28 Ezek az elismerések - s a későbbiek is - rendkívül szorgalmas tudományos tevékenységének szólnak.


1857-ben megnősül, felesége Lázár Lilla (1834?-1899), akinek nővére Lázár Róza, gróf Keglevichné.29 Gyermekeik nem születtek.

Xantus János (1825-1894) 1862-ben tér először haza Amerikából. Ekkor készíti el a állatkert tervét. A bizottság egyik titkára Frivaldszky János.30

Az 1862-1867 közti időszakban szerda esténként Frivaldszky Imréékhez jár kártyaestre Szabó József (1822-1894), 1858 óta Pesten élő geológussal, és Xantus Jánossal. Preference-t és Szapáry-zwicket játszanak. "Víg tréfálkozások közt indult meg a játék s a beszéd árját csak a kártya válságos fordulatai szakították meg. Még egy légy röptét is meg lehetett volna ilyenkor hallani a néma feszültségben. Csak olykor hangzott egy érzékeny, csalódást kísérő fájdalmas felszisszenés, vagy egy remények beváltáról tanúskodó discret dúdolás. A szobában sűrű szivarfüst kóválygott, kékes felhőkkel takarva a szekrények tetején lévő kitömött madarakat. A gyertyák is homályosan, fénytelenül égtek. A legkisebb unoka elálmosodott és csak akkor lett újra figyelmessé, mikor a leszámolás nagy momentuma elérkezett. Ez bizony nem mindig ment simán. Harminc, negyven krajcárnyi differentia már nagy hullámokat vert föl. Frivaldszky János bácsi a partnerével veszekedett, a kis Szabó epés megjegyzéseit pedig csak a vacsora nyalánkságai, a jó Weichsel-kuchen, cukorba főtt dió és dinnye tudták végképp elnémítani," - emlékezik vissza Frivaldszky Imre unokája.31

Kora tudósaival szoros kapcsolatot tart. 1858-ban tagjává választja a stettini entomológiai társulat (Stetiner Entomologische Gesselschaft) 1865-ben a pozsonyi orvosi és természetvizsgáló egylet. 1871-ben a Magyar Nemzeti Múzeum igazgató őre lesz. 1872-ben a Lipót-Károly-féle császári német természetvizsgáló akadémia tagja (Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina). 1873-ban a magyar Állat- és Növényhonosító Társaság tagja, a berlini entomológiai társaság tagja. 32

1865-ben megalakul a pesti állatkerti társulat, ennek választmányi tagja lesz. Bécsben jár az ottani állatkert tanulmányozására33 1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lesz. 1871-ben a MTA matematikai és természettudományi állandó bizottságáé, 1873-ban a MTA rendes tagjának választják 34Török József35 és Szabó József ajánlatára. Arany János küldi meg oklevelét.36 A székfoglalót 1874. máj. 11.-én tartja.

Akadémiai működésében jelentős szerepet kap a tudományos szakvélemény-készítés. Így Kriesch János hal-tanulmányáról, akit később tagnak ajánl, 37 Horváth Géza és Pável János által gyűjtött pikkelyröpűekről, akik közül az előbbit szintén tagnak ajánl.38 Reviczky tanulmányát nem tartja értékesnek.39 Véleményezi Virányi kéziratos hagyatékát, Dezső Béla szivacsait, Tömösváry és Lovassy műveit.40 Összefoglaló jelentést készít az 1875-1881 közti évek jobb munkáiról.41 Pályakérdéseket tűz ki a Vitéz-42 és Bézsán-jutalomra.43 Daday művei kiadását javasolja.44 Bírálatot ír Örley írásáról45 és a Chyzer-féle pókfauna-kötetről.46 Gyakran járt be az Akadémiára, amelynek mai épülete, amikorra levelező tag lett, - azaz 1865-ben - már állt. A nap végén ilyenkor lesétált a Duna-parton sóházig,47 amely a mostani Szabadság-hídnál volt.

Tudóstársai, magyarok, németek, belgák 32 fajt, 4 változatot neveznek el róla : 33 rovart, 1 rákot, 1 férget, 1 gombát.

A muzeológus.

Szorgalmasan gyarapítja a Magyar Nemzeti Múzeum rovargyűjteményét, ez halálakor 165 000 darabból áll. Emiatt a Múzeum alapítói közé sorolják.48

Frivaldszky János a Múzeum gyűjteményét gyűjtés és szerzés révén 7299 példánnyal gyarapítja. 1855-től 1866-ig a gerincesek gyűjteményét is ő gondozza, sőt 3 évig az ásványtárat is. 1866-tól van egy őrsegéd is, de mindkét természeti osztályt ő látja el. Van még egy néhány órás írnok és 1 szolga-preparátor az egész osztály számára.49 1858-ra készül el az állattár leltára.50 Frivaldszky János 223 könyvet ajándékoz a könyvtárnak.51

Ismerjük részletezve is, mi mindent adományozott Frivaldszky János a Múzeumnak. Ezek:1850-ben 200 faj új rovar, 1851-ben 1 hörcsög és 341 rovar, 1851-ben 200 budapesti rovar, 1853-ban 1 pontozott gőte, 592 rovar, 58 „pankány", 7 soklábú, 5 annelida, 20 héjánc, 3 ammonites. 1854-ben 18 faj rovar (24 pl) 100 faj, részben olasz rovar (160 pl) 1 halpikkely-lenyomat, 1855-ben 276 gerinctelen, 1856-ban 1 könyv, előző évben gyűjtött 752 rovar, 24 csiga, 19 pók és rák, 16 állat-rongálta fa, 1857-ben 320 faj rovar (660 pl), 7 faj puhány (22 pl)52

Szerzeményei: 1859-ben 4 amerikai madár, és 354 gerinctelen.53 Ezeket nyilván Xantus Jánostól kapta. Xantust ő ajánlja be a Természet Tudományi Társulatba 1859-ben pártoló tagnak54 Xantus kaliforniai madárküldeményének ismertetését Frivaldszky János vállalta. 55

Nagyobb gyűjtőutat tett 1860-ban Pozsega-megyében. Eredménye 62 faj (115 pl.) rovar, szerzemény és gyűjtés 81 (319) gerinctelen.56

A Múzeumtól 1861. szept. 10-től 4 hetes szabadságot kap tudományos kirándulásra és 87 Ft útiköltséget.57 Az út szerzeménye 46(66) rovar és 41 csiga.58

1867 Trencsén- és Liptó-megyéket járja be Frivaldszky Imrével együtt, felkeresik Frivaldot és szülőhelyét, Rajecet is.

1869-ben 32 könyvet ajándékoz a Múzeumnak59 1869-ban ajándéka 272(622) rovar. 60

1870-ben a Múzeum természettudományi gyűjteményeit három részre osztják (ásványtan, botanika, zoológia), Frivaldszky János az utóbbi vezetője lesz.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlései.

Részt vesz a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók évenkinti vándorgyűlésein. Először, még 1843-ban Temesvárott (IV), még Frivaldszky Imre kíséretében. Azután évekig távol van. A Szabadságharc után hosszú ideig nem is tartják meg őket. Az újrainduláskor, 1863-ban, már ott van Pesten (IX), majd 1864-ben Marosvásárhelyen (X), 1865-ben Pozsonyban (XI), 1867-ben Rimaszombatban (XII), 1868-ban Egerben (XIII), 1869-ben feleségével Fiuméban (XIV), 1871-ben Aradon (XV), 1872-ben Herkulesfürdőn feleségével (XVI), 1878-ban Máramarosszigeten (XIX), 1879-ben Budapesten (XX), 1882-ben Debrecenben (XXII), 1886-ban Buziás-Temesvárott (XXIII), 1890-ben Nagyváradon (XXV), végül 1892-ben Brassóban. Ezeken többségükben tisztségeket is ellát.

A nagyváradi gyűlés színfoltja, hogy Horváth Géza felszólal rajta, sokallva az egyes vidékeken előforduló állatok latin neveinek véget nem érő felsorolását, elegendőnek tartaná csupán a jellemző fajok megemlítését.61

Nagyobb gyűjtőútjai.

1871 Máramaros-megyébe utazik az Akadémiától kapott 200 Ft úti segéllyel.62 Az utazásról készített beszámoló igen eleven, élvezetes olvasmány. 1871. július 4-én indul el „Pável János múzeumi gyűjtővel." Vonattal utaznak Nagykárolyig, majd kocsival Máramarosszigetre. Közben csatlakoznak hozzájuk Emich Gusztáv és Xantus János is. Vörösmarton „a nyájas és gondos háziasszony s kedves családja által fogadtatván, s a számunkra kijelölt termekben podgyászunkat elhelyezve, az alkonyodó napnak perczeit a kedves család társaságában töltöttük; az emelkedett partra épült, ügyesen és kényelmesen berendezett ház ablakjaiból s nemes rózsákkal díszlő kertjéből élvezvén a meglepően szép kilátást, úgy a kozelfekvő és Szigeth felé kanyarodó Tiszára, mint a szigethi kis rónát övedző hegységekre." Július 14-én a Pietrosz-hegyre mennek fel. Ennek „északi oldalán két nagyobb öböllel ellátva, melyek egyikében egy kis tó létezik, a másikban pedig mintegy ezer lábnyi magas, függőleges sziklafal alatt terjedelmes hómező terül el, mely már alulról is kivehető volt. A hegytető a rodnai havasokban tenyésző kőszáli zergéknek kedvencz tartózkodási helyül szolgálván, az eddig összetartott társaság most kettős érdekű, zergevadászati és rovarászati kirándulásra készült."63 Tovább a Fehér Tisza forrásaihoz tartanak, majd Rahóra, Balzatul-Vidlemszkóra, végül Körösmezőre és Királymezőre. Hazafelé Kapnikbányát, Nagybányát ejtik útba, július 30-án érkeznek vissza Pestre. - Ezen az 1871-ben megtett máramarosi úton az ő és Pável gyűjtésének eredménye a Múzeumnak adott 483 rovar. 64

1872-ben ajándéka 234 faj (482 példány) Coleoptera, 1873-ban ő és Pável gyűjtése Baranyában 22 (178) Hemiptera, 542 (1149) Coleoptera, Frivaldszky gyűjtése Tátrafüreden 201 faj Coleoptera.65

1874 Krassó és Temes-megyékben találjuk. Ez útra szintén 200 Ft úti segélyt kap.66 Mindig a Múzeumnak gyűjt, saját gyűjteménye nincsen. A gyűjtött anyagot leírja, ez teszi ki publikációinak zömét.

1876-ban újra Máramarosban gyűjt Pável Jánossal, ennek eredményéről két évvel később a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók máramarosszigeti vándorgyűlésén számol be.67 1876 után nagyobb utat már nem tesz.

Leírt összesen 7 új nemet, 2 alnemet, 146 fajt, 13 változatot.

Főleg rovarokkal foglalkozik, de nem tudja elszánni magát ezen belül is a specializálódásra. Ezen belül a coleopterologia hazai legnagyobb tekintélye lett, e területről a fiatalokat ezért le is beszéli.68 Aprólékossága nem engedi meg, hogy eljusson az összefoglalásig élete végéig, pedig a nagy összefoglaló rovartani mű volt élete végéig az álma, amelyben Magyarország rovarait írná le. E műve töredék maradt.69 Ezzel pályázott a Fáy-díjra is: „egy nagy terjedelmű állattani művel,"70 ám - úgy látszik, e pályázatot nem nyerte el.

Ő teszi lehetővé 1869-ben Xantus János gyűjtőútját.71 Xantus 1869. november 12-én levelet ír neki Japánt elhagyva, Hongkong felé tartva a Formosa-gőzösről.72 Csaknem hajótörést szenvedtek. Ez esetben „semmi esetben sem firkálnék hozzád, János gazda"- írja jókedvűen. Borneo, Jáva és Szumátra felé tart; onnan hazatérve olyan páratlan gyűjteménye lesz a Magyar Nemzeti Múzeumnak, hogy „a bécsi németek tudom sírva fognak reá tekinteni." Xantus kéri, hogy próbáljanak az expedícióra pénzt szerezni, Eötvöstől az 500 fontot. Frivaldszky „Imre bácsinak is fel kell lépni, ha akar, ha nem, legalább írja le a Borneoi halakat.(...) Most vagy soha fel kell lépnünk s a világ elé valami nyomatékost és tömegest adni."73 Majd Borneóból is ír egy másik levelet is. Ebből a szerzett egzotikus zsákmány hatalmas voltáról értesülhetünk.74 Frivaldszky annyit tehetett, hogy saját művét félretéve vállalta a Xantus gyűjtötte hatalmas anyag feldolgozását, leírását,75 ami évekig tartott. Később pedig ugyanezt tette Széchenyi Béla expedíciója anyagáért.76

1873-ban, amikor a Természet c. ismeretterjesztő folyóirat ismerteti a barlangokról szóló írását,77 rájön a tudományos ismeretterjesztés fontosságára, ettől kezdve maga is ír olvasókkal való levelezőként ilyen jellegű apró közleményeket.78 Műveinek döntő többsége szakfolyóiratban megjelent tanulmány, aminek speciális, modern faja a vándorgyűléseken felolvasott, majd kinyomtatott előadás.

1877-ben múzeumi hivatala 25 éves évfordulóját tartja. Tiszteletére lakomát rendeznek a Hungáriában. Ezen üdvözlő beszédet mondanak Pulszky, Herman Ottó, Stoczek, Takács János és 

és dr. Szabó.[1] Ortvay Tivadar római katolikus pap akadémikus levélben köszönti. Frivaldszky őt "kedves barátomnak" szólítja.[2] A következő évi kalendáriumba pedig leközlik életrajzát. [3]


[1]     Vasárnapi Újság, 1877. 6. sz. 88.

[2]     OSZK Levelestár (l db)

[3]     Vasárnapi Újság, 1877. 35. sz. 555. old.; NAPT ATH 1878 101-103. old.;


Frivaldszky Imre révén ismeri őt Jókai is, akinek 1881-ben készített magán feljegyzésében más illusztris személyek közt szerepel.80

Külön említendő kapcsolata Herman Ottóval,81 aki 1868 óta küld meghatározásra rovarokat Frivaldszky Jánosnak,82 az akkor már tekintélyes tudósnak. A kevéssé békés természetű Herman már első levelében állásfoglalásra akarja Frivaldszkyt bírni a Pávayval folytatott polémiájában, amit az elhárít, viszont a küldött 51 mezőségi rovart meghatározza számára.83 Herman az 1870-es évek elején kerül Budapestre, ő ajánlja az Akadémiába 1870-ben. Mikor pedig külföldre távozna, Szili Kálmán ötletére a Természettudományi Társulatnál megbízást szerez neki Magyarország pókfaunájának megírására.84 Frivaldszky 1871. április 14-én írt levelében ajánlja fel Hermannak ezt a lehetőséget. Az év végén Herman türelmetlenkedni kezd, mi több, kétségbe vonja Frivaldszky ajánlatának komolyságát. Ő válaszában elmondja, hogy egyelőre Xantus expedíciója áll az érdeklődés központjában.85 A Társulat 1873 márciusában kér Hermantól munkatervet, majd egy hónapra rá megszavazza az útiköltséget.86 Frivaldszky 1875-ben behozza Hermant a Nemzeti Múzeumba. Megküldi neki az eskümintát, mert az ateista Hermannak „scrupulusai" vannak.87 1875 végére a monográfia el is készül.88 Herman az ő támogatásával 1877-ben a Nemzeti Múzeum költségén megalapítja a Természetrajzi Füzeteket, s a szerkesztője lesz, ő maga pedig a három szakszerkesztő egyike. A folyóirat célja a Múzeum tudósgárdája publikációinak közlése. Az első évfolyamban megkezdi Petényi János Salamon (1799-1855) néhai ornitológus hagyatékának közlését is.89 Herman Ottó ekkor így jellemzi támogatóját: „Ajtaja, ismerete mindenkinek tárva nyitva áll, barátságos, egyszerű modora bizodalmat kelt a serdülő tehetségben (...) Frivaldszky Jánosnak csak barátja és tisztelője van, ellensége nincsen" 90

Herman illusztrálja Frivaldszky János cikkeit. Ez években már folyt a tudományos küzdelem a természettudományok magyar nyelvű szakkifejezései körül. A régi, Bugát Pál "Szóhalmazából" kiinduló generáció sorra alkotta az új szavakat - tekintet nélkül a nyelv befogadóképességére, másfelől meg esetleg már meglévő jó magyar, népies szavakra. Frivaldszky János az előbbiek élén állt, 1867-ben külön rovartani műszótárt ír.91 Herman viszont az ellentábor élén, a fiatalokéban, és végül ez győzött. Frivaldszky emiatt "zokszót sem ejt".

Herman 1879-ben országgyűlési képviselősége miatt kilép a Múzeumtól. A Múzeum ennek ellenére meghagyja neki a Természetrajzi Füzetek szerkesztését. Herman azonban a Füzeteket magán folyóiratának kezdi tekinteni, a múzeumiak közleményeit nem hozza, a szakszerkesztőket - köztük Frivaldszkyt - félreállítja, ezzel visszatetszést vált ki. 92

Erre az időszakra esik Herman 1883-ban, Kossuth Lajosnak írt levele is, amelyben a keresztnév nélkül említett „tót" „Frivaldszky" múzeumi „klikk"-jét inszinuálja Petényi Salamon tudományos örökségének veszni hagyása miatt. Mint más helyen elhelyezett célzásaiból kiderül, ugyan Imrére gondolt,93 de akkor már csak János élt, aki valóban szlovák anyanyelvű volt, ellentétben Imrével. Kossuth, nem ismerve közelebbről a történteket, nem tudni, mit gondolhatott Frivaldszky Jánosról, aki szintén mit sem tud arról, hogy a Frivaldszky név ki előtt és milyen összefüggésben vetődött fel. A folyóirat ügyében Örley László szorgalmazására 1885-ben ülést hív össze. Már az is felvetődött, hátha nem is Herman szerkeszti a lapot. Schmidt ezt viszont tanúsítja. Frivaldszky közli, hogy nem illetékesek a szerkesztő személyéről dönteni, mert ez az igazgató hatásköre. Egyébként sem szerkesztő kiléte a fontos, hanem hogy "jól legyen szerkesztve". - Herman, aki országgyűlési képviselő, értesül az ülésről, és számon kéri Frivaldszkyn, hogy miféle „conventet" hívott össze, hiszen az igazgató szerint a szerkesztő a felelős a tartalomért, nem a szakszerkesztők. Frivaldszky válaszában illően megnagyságosurazza Hermant, de saját neve alá is odaírja, hogy „királyi tanácsos, múzeumi igazgatóőr." Elmondja a történteket, egyúttal közli egyfelől azt a kívánságát, hogy vagy vegyék le nevét a címlapról, vagy mutassák be neki is a szakterületét érint cikkeket, másfelől, hogy idegenek cikkeit csak akkor közölje, ha nincs múzeumi szerző.94 E nagyvonalúságot Herman is méltányolja, 1890-ben már együtt szervezik az első budapesti nemzetközi ornitológiai kongresszust.95 Tegező viszonyba kerülnek, Frivaldszky "barátságos névnapi ebédre" hívja,96 Herman is "kedves barátjának" szólítja,97 s halála után megemlékezik róla.98

Frivaldszky viszály-elsimító képességére volt akkor is szükség, amikor 1884-ben Pulszky Ferenc tiszteletére a család és a Múzeum felesküdött tagjai részvételével zártkörű estélyt szerveznek, és Szinnyei József könyvtáros, - bár ő nem tartozik egyik kategóriába sem - megsértődik, hogy nem hívták meg, és ultimátummal követeli meghívását.99

Frivaldszky egyik fő műve felkérésre készült, és nem is rovartani, hanem ornitológiai.100 Önzetlenül és rövid idő alatt készül el vele az 1891-i magyarországi nemzetközi kongresszusra, melynek nagy szenzációja volt. Az ornitológusoktól beszerzett előfordulási adatokat rendszerbe foglalta a források feltüntetésével. Ez alapozta meg a magyar tudósok becsületét a külföld előtt, mert addig ilyen monográfia nem volt, és elkészítését az ornitológusok közül senki sem vállalta.

Műveinek nyelve magyar vagy latin, ritkán német, de levelez franciául is. Bő levelezése maradt fent.101 Szlovák anyanyelvű, de ilyen nyelvű írás nem maradt fenn tőle. Mint Frivaldszky Imre unokájának visszaemlékezéséből láttuk, „tótos" kiejtése volt. Magánlevelezésében előfordul idegenszerű fordulat is.102

1889-ben az Állatvédő Egyesület tagja lesz,103 majd ugyanez évben "királyi tanácsos" címet kap.

1890-ben a Trencséni Természet Tudományi Társaság tagja lesz.104 Vállalja vidéki gimnáziumok rovargyűjteményeinek felülvizsgálatát, illetve alapítását is. Köszönő levelet kap ezért 1890-ben a nyíregyházi evangélikus gimnázium igazgatójától,105 1895-ben kisújszállási polgármestertől.106 Ez utóbbi gyűjteményből szép orgonakorall maradt fenn.107 1890-ben a hévízi tóba, majd a Budapest II. kerületi Malomtóba tündérrózsát telepít át a nagyváradi hőforrásokból.108

1891-ben az állathonosító társaság alelnöke, a természettudományi társaság választmányi tagja lesz.109

Utolsó éveiben még előadásokat tart: 1890-ben Bihar megye némely bogárfajairól,110 1892-ben három előadást új, illetve különös alkatú bogarakról,111 1893-ban újabb két bogárról.112 Ez évben még jelentést készít az állattani pályázatról,113 ez utolsó műve.

1892-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése elmúlt két évének halottairól tart emlékbeszédet. Ezt mint mondja, szívesen vállalta. Beszéde kellően emelkedett, jó stílusú írás, minden fölösleges szóvirág nélkül. A 12 személy közül részletesen ismerteti 3 olyannak az életét, akikről feltehetően más körökben nem emlékeztek meg. Ezért van az, hogy mások, sokkal jelentősebb emberek, - így Nendvich Károly, Hajnald Lajos, Hunfalvy Pál - csak néhány sort kapnak.114 Külön kiemeli minden életrajzban, ha valaki 1848-ban „a szabadság zászlaja alá szegődött."115 Így fejezi be beszédét: „Mi nem fogjuk érdemeiket elfeledni soha! Akik őket ismertük, magunk között láttuk, szíveinkbe zárva hordjuk emléküket; az epigon pedig a vándorgyűlés munkálatai könyvében találja majd tevékenységüket, nagyságukat kegyelettel hirdető lapokat."116

Amikor Pulszky nyugdíjba megy és helyére új igazgató kerül a Múzeum élére, mint igazgató őr ő mondja az üdvözleteket a Múzeum személyzete nevében. [1]


[1]     Magyar Könyvszemle, 1895. 1. sz. 74-80. old.. TÁRCZA.

Szorgalmas, kötelességtudó, konzervatív, passzív, szerény, félénk, kicsit nehézkes, szögletes, zárkózott, ám baráti társaságban azonban igen barátságos természet volt. Frivaldszky Imréhez képest nem volt nagyvonalú, nem volt üzleti érzéke, együttműködésük idején az ő koncepcióin dolgozott, így lett a részletmunkák alapos embere.


Frivaldszky Imre családját ennek halála után is rendszeresen látogatta pesti lakásukban, ahol mindig örömmel fogadták. „Hangos jóestét-tel nyit be, leül a nagymama mellé a dívánra, s elbeszéli neki hol járt, mit látott, miféle kitüntetésekben részesült legújabban. Ez vagy amaz a tudományos társulat tagul választotta, az államtitkár nagy elismeréssel nyilatkozott felőle, a miniszter megszólította, Haynald bíbornok karonfogva sétált vele. Nem dicsekvő ember, de szívének jól esik mindezt elmondani. A jó nagymama boldog kedvenczének sikerei fölött"- írja Frivaldszky Imre unokája.117

FRIVALDSZKY JÁNOS arcképe 1881-ből,

FRIVALDSZKY JÁNOS arcképe 1885 k

FRIVALDSZKY JÁNOS arcképe 1888-ból

Öt arcképe ismeretes különböző korokból: Egy 1876 tájban készült rajz Suhajcky Gy-től; 118 fotó 1881-ből Ellingertől, 119 aláírt fotó 1885 körül Ellingertől, 120 egy 1887 körül készült rajz, amely őt munka közben, dolgozóasztalnál ábrázolja, 121 végül egy 1894-1895-re tehető öregkori fotó. 122 E képek fordulnak elő más publikációkban is. 123

 

FRIVALDSZKY JÁNOS öregkori képe

Haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum épületében lakott, szolgálati lakásban. 1895. március 29-én halt meg Budapesten májrákban, amit régebb óta próbált karlsbadi kúrával gyógyítani.

A kerepesi temetőben temették el, a főbejárattól jobbra induló falsírboltok egyikébe, az 546. számúba.124 Temetésén ott volt Wlassics Gyula közoktatási miniszter; a MTA részéről br. Eötvös Loránd elnök, Szász Károly másodelnök, Szily Kálmán főtitkár, sokan a tagok közül; a természettudományi társulat tagjai; a Múzeum részéről Szalay Imre igazgató és az állattári osztály vezetője, Mocsáry László, akik búcsúztatták.125 Halála után özvegye albérletekben lakik 1898-ban VIII. Esterházy u. 24., 1899-ben VIII. Főherceg Sándor u. 6. alatt.126  

1899-ben ő is meghalt, férje mellé temették. Később ide temetik az asszony húgát, gróf Keglevichnét és ennek fiát, gróf Keglevich Gézát is.[1]


[1]Fiumei úti temető anyakönyve


Frivaldszky János „maga a megtestesült szerénység volt. (... ) Erélyes soha sem tudott lenni, szigorú csak önmaga iránt volt; készakarva soha sem vétett senkinek." „Abban a bizottságban, melyet a természettudományi társulat választmánya e czélból kiküldött, és mely működésének eredményét a társulat kiadásában megjelent 'Rovartani Műszótár'-ban tette le, ő is mindig tevékeny részt vett és soha a legcsekélyebb ellenvetést nem tette, mikor a Bugát-féle mintára faragott korcs szavakat - részben az ő saját csinálmányait - egymásután mind halálra ítéltük." „Ha meggondoljuk, hogy milyen mostoha viszonyok között voltak még hazánkban 1870 előtt a tudományok, (...) és mindezek mellett és felett egy ellenséges indulatú idegen kormány, mely a magyarságot, a magyar kultúrát, a magyar tudományt minden erejével megfojtani igyekezett. Íme, ily viszonyok voltak azok, a melyek között a Frivaldszky-Petényi-korszak zoológusainak szaktudományukat ápolni és fejleszteni kellett. (...) És ha egyéb érdeme sem volna mint az, hogy e gyűjteményeket az osztrák hatóságok minden akadékoskodása, zaklatása és rosszakarata daczára híven és becsületesen megőrizte, sőt fejlesztette, már evvel is kiérdemelte volna őszinte hálánkat, igaz tiszteletünket. Áldott legyen emlékezete!"- írja róla kortársa, Horváth Géza.127 Horváthot Frivaldszky János ajánlotta az Akadémiába, egyébként pedig Hermannak volt jó barátja.128

Halálát követően sorra jelentek meg róla méltatások.129 Ez folyamatos volt a két világháború közt is,130 sőt 1945 után is.131 1972-ben születése 150. évfordulóján felfedezi maga számára a szlovák tudománytörténet.132 A rajeci városi tanács a tanácsház falán fekete márvány táblát állít emlékére. E táblát később áthelyezik a szemközti múzeum falára. Rajecen a Frivaldskeho utca is róla van elnevezve. Számon tartják „osztrákként" nyugati szomszédaink is.133

FRIVALDSZKY JÁNOS emléktáblája a rajeci múzeum falán

1974-ben a két Frivaldszky tiszteletére elnevezett Frivaldszkya tudománytörténeti szakközlöny indul a Természettudományi Múzeum kiadásában, de csak 2 évfolyamot ér meg.134

 

A szocialista tudománypolitika amiatt szünteti meg, hogy ez időtájt válik ismertté a materialista tekintély Herman Ottó (1835-1914) támadása a Frivaldszkyak ellen. Ekkor kerül napvilágra Herman említett levele, amelyben az emigrációban élő Kossuth Lajosnál bevádolta a „Frivaldszky klikk"-et azzal, hogy Petényi János Salamon életművét elsikkadni engedték.135 Az sem vált ügyének javára, hogy az Akadémia történetét írva - 1975-ben - a másik Frivaldszkyt, Imrét Vekerdi László megrágalmazza.136 Ennek következtében a két Frivaldszky egy negyedszázadra szalonképtelen lett a kommunista ideológiájú tudomány előtt. Az utóbbi 30 évben ezek miatt neve már csak lexikonok lapjain olvasható, többnyire egyikből a másikba átmásolt tartalommal.137 Jobban járt külföldön: Első sorban Amerikában: Egy híres magyarokat népszerűsítő amerikai kiadású lexikonban szerepel.138 Hangay György az USA-ban megjelenő Rovartani Lexikonba139 13 magyar entomológust juttatott be, köztük Frivaldszky Jánost is.140 De megbecsülik máshol is külföldön. 141 Karol Kříž, rajeci orvos és entomológus kis monográfiát írt róla. Frivaldszky János műveinek ebben szereplő jegyzékét jelen írás szerzője bocsátotta a rendelkezésére, amiért a szerző köszönetet is mond.142

A rendszerváltozás után kezdik újra felfedezni hazánkban.143

Frivaldszky János műveinek jegyzéke.

(Könyvcímlap-illusztrációk az Országos Széchényi Könyvtár engedélyével)

FRIVALDSZKY Imre - FRIVALDSZKY János (1857): Drei neue Grotten-Käfer aus Ungarn. Verhandlungen des zoologisch-botanischen Vereins in Wien. VII. 44-46.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1862): Ein neuer Grottenkäfer aus Ungarn. Wiener Entomologische Monatschrift. VI. 327.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1865a): Adatok a magyarhoni barlangok faunájához. Mathematikai és Természettudományos Közlemények III. 17-53. 144

FRIVALDSZKY JÁNOS (1865b): Rövid vázlata azon szerzeményeknek, melyekkel Xántus János a m. n. Múzeum állattani osztályát gazdagította. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai Maros-Vásárhely X. 268-273.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1867a): A magyarországi egyenesröpüek magánrajza. (Monographia Orthopterorum Hungariae). MTA Értekezések a természettudományok köréből I. 12. sz. 201 p. , 7 táblával

FRIVALDSZKY JÁNOS (1867b): A magyarországi téhelyröpüek (Coleoptera) műszavainak magyarázata, rövid boncz- és élettani ismertetéssel. Mathematikai és Természettudományos Közlemények V. 1-98 ,. I-III. tábla

FRIVALDSZKY JÁNOS (1869): A magyarországi Hangyafélék (Formicidae). Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai, Eger XIII. 229-235.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1870): Adatok a magyarországi kétröpüek (Diptera) faunájához. A rablólegyek (Asilidae). Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai Fiume XIV. 318-326.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1872): A Herkulesfürdő és környékén élő állatok. In: Munk Manó: A Herkulesfürdő és környéke. Pest. 85-108.145

FRIVALDSZKY JÁNOS (1873a): Állattani kirándulásaim Orsova, Mehádia és Korniareva vidékein. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai Herkules fürdő XVI. 197-243. 146

FRIVALDSZKY JÁNOS (1873b): Adatok Máramaros vármegye faunájához. Mathematikai és Természettudományos Közlemények IX.183-232.147

FRIVALDSZKY JÁNOS (1873c): Magyarország állattani viszonyainak vázlata. In: A bécsi közkiállítás katalógusa.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1874a): Magyarország Téhelyröpűinek futonczféléi (Carabidae). MTA Értekezések a természettudományok köréből V. 2.sz. 66 p.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1874b) : (A fekete tücsökről) Természettudományi Közlöny, 1874. 254.)

FRIVALDSZKY JÁNOS (1875a): (A circus-fajokról) Természettudományi Közlöny, 1875. 333.)

FRIVALDSZKY JÁNOS (1875b): (A Necydalis majorról) Természettudományi Közlöny, 1875. 334.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1875c): (A torontáli sáskáról) Természettudományi Közlöny,. 1875. 486.)

FRIVALDSZKY JÁNOS (1876a): Adatok Temes- és Krassómegyék faunájához. Mathematikai és Természettudományos Közlemények XIII. 285-378 , I. tábla

FRIVALDSZKY JÁNOS (1876b): (Madarak és idevágó irodalom) Természettudományi Közlöny,. 1876. 254.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1877a) : Coleoptera nova ex Hungaria meridionali. Új téhelyröpüek Magyarország déli részéből. Természetrajzi Füzetek I. 17-22. és 228-231. , I. tábla

FRIVALDSZKY JÁNOS (1877b): Coeoptera nova ex ins. Creta et Asia minore. Új téhelyröpüek Kréta-szigetéről és Kis-Ázsiából. Természetrajzi Füzetek I. 83-86.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1877c): Carabidae novae ex Hungaria. Magyarországi új futó-bogarak. Természetrajzi Füzetek, I. 133-135.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1877d): Adnotationes coleopterologicae. Természetrajzi Füzetek, I. 136.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1877e): Anophthalmus Merklii, Természetrajzi Füzetek, I. 246.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1878a): Coleoptera nova. Új téhelyröpüek. Természetrajzi Füzetek, II. 9-12 és 111-114.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1878b): Synopsis specierum subgeneris Anophthalmus, huiusque in Hungaria detectarum. Természetrajzi Füzetek, II.12-14.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1878c): Anophthalmus Merklii új-fajnak magyar szövege. Természetrajzi Füzetek, II. 14.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1878d): Animadversiones ad Catal. Coleopterorum Éuropae. Edit. secumdam. Természetrajzi Füzetek, II. 14-15.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1878e): Jellemző adatok Máramaros megye téhelyröpűinek faunájához. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai Máramaros-Sziget XIX. 128-135.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1878f): (A chironumos pilipesről, Bombyx neustriaról és Tortrix pillerianáról) Természettudományi Közlöny,. . 324-325.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1879a): Coleoptera nova ex Hungaria. Magyarországi új téhelyröpüek. Természetrajzi Füzetek, III. 3-6.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1879b): Budapest és környéke állattani tekintetben: Madarak és Rovarok. In: Dr. Gerlóczy Gyula és Dr. Dulácska Géza, Budapest és környéke természetrajzi, orvosi és közmívelődési leírása. Első rész. 321-329 és 337-403.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1879c): A magyarországi Eucnemida-félék. (Eucnemidae Hungariae.) Természetrajzi Füzetek, III. 205-229.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1879d): Coleoptera nova ab Eduardo Merkl in M. Balkan inventa. Természetrajzi Füzetek, III. 230-233.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1879e): (Az agrotis segetumról) Természettudományi Közlöny,. 1879. 165.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1879f): (Az agrotis segetumról, a Typhea-fajról és a Corisa hieroglyphicaról) (Természettudományi Közlöny,. 1879. 325.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1879g): (A gabona-darázsról) Természettudományi Közlöny, 1879. 486.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1880a): A magyar Nemzeti Múzeum állattári osztályának történetéhez. Természetrajzi Füzetek, IV. 3-13.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1880b): Hazánk faunájának gyarapodása az utóbbi években (1869-1879 augusztus haváig). Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai, Budapest XX. 256-271.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1880c): Coleoptera nova in Europa orientali et Asia minore a D. Eduarde Merkl detecta. Új téhelyröpűek Európa keleti részében és Kis-Ázsiában Merkl Ede úrtól gyűjtve. Természetrajzi Füzetek IV. 260-266.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1880d): (A pajzstetvekről) Természettudományi Közlöny, 1880 246.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1880e: ): ( a Rhynchites betuletiről) Természettudományi Közlöny, 1880 284.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1880f):(a Lecanium persicaeről) Természettudományi Közlöny, 1880 365 .

FRIVALDSZKY JÁNOS (1881a): Coleoptera europaea nova. Európai új téhelyröpűek. Természetrajzi Füzetek, V. 26-29.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1881b): (Hazánk és Európa lepkéiről szóló művek) Természettudományi Közlöny, 1881. 398.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1881c): (Madarak és madártojások meghatározása) Természettudományi Közlöny, 1881. 438.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1882a): Endomychidae in Asia orientali a J. Xántus collectae. Természetrajzi Füzetek, VI. 123-133. , I. tábla 1-3 ábra II. tábla 4.ábra

FRIVALDSZKY JÁNOS (1882b): Coleoptera nova a Joanne Xantus in insula Borneo detecta. Új téhelyröpűek Borneo szigetéről Xántus JÁNOS által fölfedezve. Természetrajzi Füzetek, VI. 134-140. , I. tábla 4-5 ábra, II. tábla 1-3.ábra)

FRIVALDSZKY JÁNOS (1883a): Eine neue Paenoterion-Art. Wiener Entomolog. Zeitung. II. 36.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1883b): Coleoptera nova ex Hungaria. Magyarországi új téhelyröpűek. Természetrajzi Füzetek, VII. 9-18.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1884a): Cartodere filum Aub. Rovartani Lapok, I. 44.)

FRIVALDSZKY JÁNOS (1884b): Coleoptera nova ex Asia minore. Új téhelyröpűek Kis-Ázsiából. Természetrajzi Füzetek, VIII. 1-8 ábra

FRIVALDSZKY JÁNOS (1884c): Coleoptera nova ex Hungaria. Magyarországi új téhelyröpűek. Természetrajzi Füzetek, VIII. 279-285.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1884d): Coleoptera pro Fauna Hungariae characteristica, annis praeteritis in Hungaria collecta. A múlt években Magyarországban gyűjtött s hazánk faunájára nézve jellemző téhelyröpű fajok.(Természetrajzi Füzetek, VIII. 286-287.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1884e): Az ivarok számviszonyai a rovaroknál. (Rovartani Lapok I. 250-251.)

FRIVALDSZKY JÁNOS (1885a):Paprikában élő moly. Rovartani Lapok II. 59-60.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1885b): Synonymiai helyreigazítás. Rovartani Lapok II. 149.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1886a): Lepidoptera nova et varietates, in expeditione ad oras Asiae orientalis Comitis Belae Széchenyi, a Dominis Gustavo Kreitner et Ludovico Lóczy collecta. Természetrajzi Füzetek, X. 39-40 , IV. tábla, 1-5.ábra

FRIVALDSZKY JÁNOS (1886b): Difformitates et monstrositates Coleopterorum. Természetrajzi Füzetek, X. 78-80 , IV. tábla 6-13. ábra

FRIVALDSZKY JÁNOS (1887): Pótadatok a "Délmagyarország állattani tekintetben" dr. Tömösváry Ödön által összeállított jegyzékhez. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai, Buziás-Temesvár XXIII. 272-282.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1888a): A magyar nemzeti múzeum állattára. I. Emlősök, madarak, csúszók, halak, rovarok, lepkék. Magyar Salon. V. 488-493.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1888b): Coleoptera nova ex Hungaria. Magyarországi új téhelyszárnyúak. Természetrajzi Füzetek, XI. 159-164.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1889a): Difformitates et monstrositates Coleopterorum in collectione Musaei Nationalis Hungarici. Eltorzult és túlfejlett bogár-alakok a magyar nemzeti múzeum gyűjteményében. Természetrajzi Füzetek, XII. 72-79, III. tábla

FRIVALDSZKY JÁNOS (1889b): Coleoptera in expeditione D. Comitis Belae Széchenyi in China, praecipue boreali, a Dominis Gustavo Kreitner et Ludovico Lóczy anno 1879. collecta. Természetrajzi Füzetek, XII. 197-210.)

FRIVALDSZKY JÁNOS (1890): Észrevételek Török Péter "Bogár-határozó" czímű munkájára. Természettudományi Közlöny, XXII. Pótfüzetek. 32-37.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1891a): Aves Hungariae. Enumeratio systematica avium Hungariae cum notis brevibus biologicis, locis inventionis virorumque a quibus oriuntur. Budapestini, 197

FRIVALDSZKY JÁNOS (1891b): Adatok Biharmegye födelesszárnyú rovarainak (Coleoptera) faunájához. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai, Nagyvárad XXV. 504-517.)

FRIVALDSZKY JÁNOS (1892a): Coleoptera in expeditione D. Comitis Belae Széchenyi in China, praecipue boreali, a Dominis Gustavo Kreitner et Ludovico Lóczy anno 1879 collecta. II. Természetrajzi Füzetek, XV. 114-125.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1892b): Coleoptera duo nova ex Hungaria. Természetrajzi Füzetek, XV. 132-133.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1893a): Megemlékezés halottainkról. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai, Brassó XXVI. 61-70.)

FRIVALDSZKY JÁNOS (1893b): Coleoptera nova. Természetrajzi Füzetek, XVI. 85-88.

FRIVALDSZKY JÁNOS (1893c): Coleoptera, Lepidoptera, Orthoptera et Neuroptera. Gróf Széchenyi Béla Keletázsiai utazásának tudományos eredményei. II. 667-690.

FRIVALDSZKY JÁNOS -ENTZ Géza (1893d): Jelentés az állattani pályázatról Természettudományi Közlöny, 103-104.

FORRÁSOK.

Kéziratos források

BH: Matzon Frigyesné, (Bp.XI. Badacsonyi u. 2/a) iratai: Balogh Károly hagyatéka. Bérczy Géza: Képek a múltból.

OL, D207: Országos Levéltár, Abszolutizmuskori Levéltár, M. kir. helytartótanács, Világi alapítványi osztály

OL, R319: 22. (korábban: 18.) cs. : Országos Levéltár, Frivaldszky János iratai

OSZK: Országos Széchényi Könyvtár.

MNM Kubinyi: Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára. A Magyar Nemzeti Múzeum szerzeményei jegyzőkönyvei Kubinyi Ágoston igazgatása alatt, 1843- június 5-től kezdve 1857 december 31-ig.

MTA KK: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár kézirattára. Kéziratok

MTA K RAL: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár kézirattára. Akadémiai Levéltár

MTA K M. Irod. Levelestár. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár kézirattára. Magyar. Irodalmi Levelestár.

TT ÁllLelt: Magyar Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti Gyűjteménye. Intézményi fond, állattári gyarapodási leltárak. Állatok.

TT Jel: Magyar Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti Gyűjteménye. Intézményi fond, állattári gyarapodási éves jelentések.

TT Kvj: Magyar Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti Gyűjteménye. Intézményi fond, állattári gyarapodási leltárak. Állattár. Kézikönyvtár.

TTT: Magyar Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti Gyűjteménye. Személyes fondok

TŽFF: Štátny Oblastny Archív, Býtča , Trenčianska Župa, Familiae, rod Frivaldsky II. rész (75 fol.)

Nyomtatott források.

ALLODIATORIS Irma (1963): Frivaldszky Imre. Élővilág, 1963. 6.sz. 49-54.

Athenaeum Naptár

Állattani Közlemények

BÁLINT Zsolt - FRIVALDSZKY János (2007): Frivaldszky Imre élete,(kiadás alatt)

Biológiai Lexikon Főszerk. STRAUB F. Brunó. I-IV. Bp. 1975-78.

Budapesti lak- és címjegyzék 1880-1916.

CHYZER Kornél (1890): A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története, Sátoraljaújhely.

CSIKI, E. (1903): Frivaldszky János, Rovartani Lapok 10 (2), 23 -25

DADAY Jenő (1882-1903): A magyar állattani irodalom ismertetése. Bp.

Encyclopedia for Entomology szerk. CAPINERA, John L., Kluwer Academic Publishers, 2004. I-III.

ERDŐDY Gábor (1984): Hermann Ottó és a társadalmi-nemzeti felemelkedés ügye. Bp.

Élet és Tudomány

FARKAS Henrik (1975): 150 éve született Xantus János. Élet és Tudomány, 1975. 41.sz.

FODOR Ferenc (1955): Az Institutum Geometricum. Tankönyvkiadó.

FRIVALDSZKY Imre. (1835): Közlések a Balkány vidékén tett természettudományi utazásról (27 színezett rajzzal) - A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei . II. kötet, II. osztály, 235-276.

FRIVALDSZKY Imre. (1844): Javaslat a természettudományok hazánkbani felvirágoztatása ügyében, - Pest, 1844

id. FRIVALDSZKY János (2006): A frivaldi Frivaldszky család története. Bp.

GOMBOCZ Endre (1941): A m. kir. Természettudományi Társulat története, Bp.

HALAJ, D. és mások (1972 ): Rajecky rodák Ján Frivaldsky prirodovedec, Rajec,

HANGAY György (2004): Nagy magyar entomologusok. Rovarász Híradó, 2004. február. 8.

HERMAN Ottó (1895): Frivaldszky János emlékezetének. Aquila, VI. 323.

HERMAN 1877: HERMAN Ottó (1877): H.O.: Frivaldszky János. Magyarország és a Nagyvilág. 1877. 6.sz.

HESSELBARTH, G.- OORSCHOT, H. van - WAGENER, S. (1995): Die Schmetterlinge der Türkei,

HORVÁTH Géza (1897): Frivaldszky János élete, Természettudományi Közlöny, 1896 636. , Természetrajzi Füzetek, XX. 1897, és Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1897.

Insektenbörse, 1895

JÓKAI Mór 1968: Följegyzései. Bp.

JURKOVIČ, Miloš (1976): Ján Frivaldszky. Vlastivedný sbornik Považia

KÁROSSY Pál (1938): A kerepesi temető nagy halottai. Bp.

KÁTAI Gábor (1868): A Magyar királyi Természettudományi Társulat története. Bp.

KOLEŠKA, Z. (1980): Frivaldszky János, Seznam biografií československých entomologů (entomológové nežíjíci), Zprávy Československé společnosti entomologické při ČSAV, Praha, 16, 2 / 1980, 62

KORSÓS: Horváth Csaba - Korsós Zoltán: 100 éves az Állattani Szakosztály. (Állattani Közlemények 1994, 78 Supplementum: 7-18. old.)

KRAATZ, G. (1895), Deutsche entomologische Zeitschrift, 39, 7.

KRÜCKEN, Oskar - PARLAGI, Imre (1918): Das Geistige Ungarn. Wien und Leipzig

KŘÍŽ, Karol (2001): Kto bol ...? János Frivaldszky. Entomologicky magazín: Hmyz, II(4) 79.

KŘÍŽ, Karol (2006): Biografia a bibliografia Jána Frivaldského. Mestské múzeum Jána Frivaldského - Rajec

LACZA Tihamér: (1995): A barlangok élővilágának első magyar kutatója. Vasárnap, 1995, 21. 5.

LAMBRECHT Kálmán (1926): Hermann Ottó, Bp.

LÁPOSI: Láposi Jenő: Hetvenöt éves állatkertünk születésének titkai. (A Természet. 1942. július, 6. old.)

Lévai gimnázium értesítői 1838

MÁTRAY Gábor (1868): A Magyar Nemzeti Múzeum korszakai. Pest,

Magyar Életrajzi Lexikon Bp. 1967

Magyar Nagylexikon VIII. Budapest, 1999.

Magyar Agrártörténeti Életrajzok A-H, 1987

Magyarország és a Nagyvilág

Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai

Magyarország tiszti cím és névtára.

Magyar Salon

Magyar utazók lexikona. Szerk.. BALÁZS Dénes Bp,1993

MARTINČEK, L.(1972): Dvaja Frývaldskovci ..., Technické noviny, XX (21): . 2: (z 23. 5. 1972).

MIHÁLYFI János (1994) cikke, Budai Polgár, 1994. szept. 29., 5.

MIK, J.(1895): Wien. entomologische Zeitung., 14, 180.

Miscellanea Entomologica 1895,

MOCSÁRY Sándor: Xantus János emlékezete. MTA Értekezések a természettudományok köréből

Nagyszombati érseki gimnázium értesítői 1836,

Névjegyzéke, akik a m. kir. József Műegyetemen 1928 végéig oklevelet nyertek. Bp. 1929

OKALI, I. és mások (1996): Slovník slovenskych Zoologov .

Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950.

Rovartani Lapok

RAPAICS Rajmund (1953): A magyar biológia története, Bp.

RÁKOSY, L.: (1996): Die Noctuiden Rumäniens (Lepidoptera: Noctuidae) Stapfia, 46, 10.

ROZNER István (2004): Rovarász elődeink. Frivaldszky János. Rovarász Híradó, 36. sz. 2004. szeptember. 3-5.

RYBÁRIKOVA, Ružena (1994): Jan Frivaldsky, Rajecky rodák a Múzejnik. Spravodaj, Rajec, 1994, 1. 11

SIMON, Andrew L. (1999): Made in Hungary. Hungarian contributions to universal culture. USA,

Slovenský Biografický Slovnik,

SZÉKELY Sándor (1955): Herman Ottó. Bp,

SZELEI László (1971): Frivaldszky János Tudomány és Mezőgazdaság, 9. 5.sz.

SZILÁDY Zoltán (1925): A két Frivaldszky. MÉHES Gyula-KARL János: A biológia magyar úttörői Bp. 1925

SZILÁDY Zoltán (1927): Geschichte der Zoologie in Ungarn, Debrecen.

SZINNYEI József (1896): Magyar írók élete és munkái. Bp.

ŠTOLLMAN, A. (1972): Ochrana fauny, Bratislava, 6, 45 - 4.

Természetrajzi Füzetek

Természettudományi Közlöny

TOLNAY hiteles címtára, Bp.

Trencsén megyei Természettudományi Társaság Közlönye Természettudományi Társulat Évkönyve.

Új Magyar Életrajzi Lexikon, Főszerk.: MÁRKI László II. Budapest, 2001

Vasárnapi Újság

XANTUS János (1870): Levél Borneóbul dr. Friewaldszky Jánoshoz intézve. Fővárosi Lapok, 1870. 109.sz.. május 21. 465.

XANTUS János (1875): Emlékbeszéd szárhegyi gr. Lázár Kálmán felett. MTA Értekezések a természettudományok köréből.

1A család történetét illetően ld. id. FRIVALDSZKY János 2006, amely tudósunk életének ismertetésénél (140-143. old.) erre a kéziratra hivatkozik (176. old.).

2Nagyszombati érseki gimnázium értesítői 1835-1836

3 Lévai gimnázium értesítői 1837-1838

4= frivaldi Frivaldszky János

5BH II. 142-148.

6FODOR Ferenc 1955 188-189.

7FRIVALDSZKY Imre. 1835 Bevezető

8KÁTAI Gábor 1868 16-17.;

9MTA K RAL 259/1842;

10MTA K RAL: 40/1843 (16 lap); FRIVALDSZKY Imre 1844

11mint amilyen a földtan területén jelenleg a Magyar Földtani Intézet

12FRIVALDSZKY Imre 1844

13Frivaldszky Imre hitelt nyittat részére Brusszában (1842. 3. 5.: TTT Frivaldszky Imre, III/11/11/15) nyomoz utána Triesztben (1843. 5. 10: TTT Frivaldszky Imre III/11/11/21,)

14Zách levelei 1843 szept.- 1844. nov. : TTT Frivaldszky Imre III/11/11/24;

15Eredeti : OL, R319: 22. (korábban: 18.) cs.

16TŽFF 61-67.

17Névjegyzéke, 739.

18 id. FRIVALDSZKY János 2006. 143-144.

19Eredeti oklevél: OL, R319

20Eredeti oklevél: OL, R319

21MÁTRAY Gábor 1868 69. ;

22FRIVALDSZKY Imre - FRIVALDSZKY János 1857

23FRIVALDSZKY János 1862

24FRIVALDSZKY János 1865a

25Eredeti oklevél: OL, R319

26KÁTAI Gábor 1868. 129.

27 KORSÓS; Eredeti oklevél: OL, R319

28OL, R319

29OSZK, Gyászjelentések. Lehetséges, hogy az ornitológus akadémikus gróf Lázár Kálmán (1827-1874) elszegényedett rokonai. Az illető élt Pesten is, jó barátságban volt Jókaival; Xantus Frivaldszky Imrével 1865 táján bencenci birtokán meglátogatta . XANTUS János 1875. 5, 8.

30MOCSÁRY Sándor 231.

31BH II. 86-88.

32 OL, R319;

33Vasárnapi Újság, 1865, aug. 27. 440. ;LÁPOSI

34 OL, R319; Magyarország tiszti cím és névtára 1873, 1875;

35 MTA K RAL 366/1873,

36 MTA K RAL 424/1874;

37 MTA K RAL 1438/1871, 265/1877, 309/1881

38 MTA K RAL 1252/1875, 266/1877

39 MTA K RAL 1504/1876, 1020/1877

40 MTA K RAL 1088/1879, 48/1882, 250/1882, 779/1882,

41 MTA K RAL 815/1882

42 MTA K RAL 1108/1877, 505/1882

43 MTA K RAL 123/1884pót

44 MTA K RAL 807/1887, 64/1889

45 MTA K RAL 1146/1885, 839/1887

46 MTA K RAL 199/1990pót

47BH III. 137;

48A Magyar Nemzeti Múzeum. Bp. 1896; FRIVALDSZKY János 1880a

49FRIVALDSZKY János 1880a 5.

50FRIVALDSZKY János 1880a 6.

51FRIVALDSZKY János 1880a 9.

52MNM Kubinyi 155, 171, 191, 207, 208, 209, 215, 222, 234, 251, 254, 271.

53TTÁll Lelt 125/1859,

54KÁTAI Gábor 1868 129.

55Vasárnapi Újság, 1859. 7. 31.

56TTÁll Lelt 131/1860, 146/1860,

57OL, D207, 2k. 138t. (47311 sz.);

58TTÁll Lelt 151/1861, 155/1861

59TT ÁllLelt Kézikönyvtár.

60TT Áll Lelt 286/1869,

61CHYZER Kornél 1890; Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai IX 181, X 63, XIV 83, XV 72, XIX 32, 45, XX 23, 70, 256-271 (bibliográfia, benne 13 művével) XXIII 50, XXV 49, XXVI 44, XXV 49,

62MTA K RAL 1441/1871;

63FRIVALDSZKY János 1873b 185, 188.

64TT Áll Lelt 312/1871,

65TT Áll Lelt 319/1872, 331/1873

66MTA K RAL 1246/1874;

67FRIVALDSZKY János 1878e

68Rovartani Lapok 1903, 23-25.

69TTT Frivaldszky János fond.;

70MTA K RAL 44/1884pót

71FARKAS Henrik 1975

72Ekkor önállósítja magát az expedíció többi tagjától.

73MTA KK, Xantus János Frivaldszky Jánosnak, Ms 10.402/s

74XANTUS János 1870

75MTA KK, Frivaldszky János levelei. Ms 257/60-61.; MTA K RAL 1402/1871, 1495/1871, 1269/1873; FRIVALDSZKY János 1865b; FRIVALDSZKY János 1882a; FRIVALDSZKY János 1882b;

76FRIVALDSZKY János 1886a, FRIVALDSZKY János 1889b, FRIVALDSZKY János 1892a, FRIVALDSZKY János 1893c;

77FRIVALDSZKY János 1865a

78FRIVALDSZKY János 1873c, FRIVALDSZKY János 1874b, FRIVALDSZKY János 1875a, stb.

79OSZK Levelestár (l db)

80JÓKAI Mór 1968, II. 246.

81RAPAICS Rajmund 1953 201.; ERDŐDY Gábor 1984 13, 16, 59.; LAMBRECHT Kálmán 1926; TTT Frivaldszky János fond

82MTA KK, Frivaldszky János levelei. Ms 257/57-59;

83MTA KK, Ms 292/52;

84ERDŐDY Gábor 1984 13.;

85MTA KK, Frivaldszky János levelei. Ms 257/60-61.

86MTA KK, Frivaldszky János levelei. Ms 257/62-63.

87MTA KK, Frivaldszky János levelei. Ms 257/65-66; ERDŐDY Gábor 1984 13.;

88MTA KK, Frivaldszky János levelei. Ms 257/64, 68.; ERDŐDY Gábor 1984 13.;

89ERDŐDY Gábor 1984 59.; SZÉKELY Sándor 1955 31, 47-48.; TTT Frivaldszky János fond.;

90HERMAN Ottó 1877

91FRIVALDSZKY János. 1867b

92MTA KK, Frivaldszky János levelei. Ms 257/70

93BÁLINT Zsolt - FRIVALDSZKY János 2007

94MTA KK, Frivaldszky János levelei. Ms 257/70

95ERDŐDY Gábor 1984 16. ;

961891-ben: MTA KK, Frivaldszky János levelei. Ms 257/71

971893-ban: TTT Frivaldszky János fond

98HERMAN Ottó 1895

99OSZK Levelestár Csontosi János Frivaldszky Jánoshoz;

100FRIVALDSZKY János 1891a; említi Természettudományi Közlöny 1890: 325 ;

101TTT Frivaldszky János fond.

102„csak visszajövetele után megtarthatja az első értekezletét." MTA KK, Frivaldszky János levelei. Ms 257/58

103OL, R319

104Trencsén megyei Természettudományi Társaság Közlönye

105OL, R319

106Eredeti oklevél: OL, R319

107Élet és Tudomány, 1980. évf. 159-160.

108MIHÁLYFI János 1994

109Magyarország tiszti cím és névtára 1891

110nyomtava: FRIVALDSZKY János 1891b;

111Természettudományi Közlöny 1892 156-157 ; nyomtatva: FRIVALDSZKY János 1889a

112Természettudományi Közlöny 1893: 49.; nyomtatva: FRIVALDSZKY János 1892b, 1893b;

113FRIVALDSZKY János 1893d

114Természettudományi Közlöny 1892; nyomtava FRIVALDSZKY János 1893a;

115FRIVALDSZKY János 1893a. 64.

116FRIVALDSZKY János 1893a. 70.

117BH III. 50.-51.;

118 TTT Frivaldszky János fond

119 MTA KK Ms 10.206/37, Magyar Salon 1888

120 TTT Frivaldszky János fond., HORVÁTH Géza 1897,

121Magyar Salon 1888

122 HALAJ, D. és mások 1972; TTT Frivaldszky János fond.

123 Magyarország és a Nagyvilág 1877.6.sz.; Athenaeum Naptár 1878; Vasárnapi Újság, 1892.8.sz. 1895. 218 ; Aláírása: Vasárnapi Újság 1889. 44. sz..;

124KÁROSSY Pál 1938 173.

125Vasárnapi Újság 1895. 218

126TOLNAY hiteles címtára 1898; Budapesti lak- és címjegyzék;

127HORVÁTH Géza 1897 8-9, 11-13.

128levelezésük 1874-től: MTA-KK Ms 261/9-106

129Aquila 1895, 96., 1899, 323.; Insektenbörse, 1895, 12, 75.; Miscellanea Entomologica 1895, 3, 48 - 49.; KRAATZ, G. 1895; MIK, J.1895 ; SZINNYEI József 1896; Természettudományi Közlöny 1896, 636., 1897, 50-56.; HORVÁTH Géza 1897; PALLAS VII. 662.; Természetrajzi Füzetek, 1897, 1-6. és 252-255.; DADAY Jenő 1882-1903; CSIKI, E. 1903; Állattani Közlemények 1903, 205.

130Állattani Közlemények 1916, 46., 1942, 32-33.; KRÜCKEN, Oskar - PARLAGI, Imre 1918 I. 358.; SZILÁDY Zoltán 1925, SZILÁDI Zoltán 1927; Természettudományi Társulat Évkönyve 1940, 130.; GOMBOCZ Endre 1941 222.;

131RAPAICS Rajmund 1953, 103.; Magyar Életrajzi Lexikon 546.; SZELEI László 1971; ALLODIATORIS Irma (1963); Élet és Tudomány 1974/24;

132MARTINČEK, L. 1972; HALAJ, D. és mások 1972; JURKOVIČ, Miloš 1976; ŠTOLLMAN, A. 1972; Slovenský Biografický Slovnik, II. 131.; KOLEŠKA, Z. 1980; RYBÁRIKOVA, Ružena 1994;

133Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950. I. 372.

134FRIVALDSZKYA 1975, 1-2.sz.;

135HERMAN Ottó 1983: 351.

136A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada. Bp. 1975. 72-73.

137Biológiai Lexikon I. 758-759; Magyar Agrártörténeti Életrajzok A-H, 1987 ; Magyar utazók lexikona 128. ; Magyar Nagylexikon VIII. 313 („Fridvaldszky" néven); Új Magyar Életrajzi Lexikon

138SIMON, Andrew L. 1999 242

139Encyclopedia for Entomology

140HANGAY György 2004

141HESSELBARTH, G.- OORSCHOT, H. van - WAGENER, S. 1995 Band 2, 1179 - 1199.; OKALI, I. és mások 1996 38.; RÁKOSY, L. 1996; KŘÍŽ, Karol 2001

142KŘÍŽ, Karol 2006

143LACZA Tihamér 1995; ROZNER István 2004;

144Kivonatos ismertetése: Természet, 323-327

145Méltatása: CHYZER Kornél 1890. 97

146Eml CHYZER Kornél 1890. 100

147Eml CHYZER Kornél 1890. 113